Hazugság És Érzelem

Csütörtök reggel van ...Sosem lesz vége a hétnek. Általában ha iskolában vagy, és csütörtök van, ez a nap telik el a leglassabban.Mintha valaki megállítaná az időt, hogy minél később jöjjön el a péntek, és a hétvége.És mi itt tartunk pont . Negyedik óra előtti szüneten vagyunk, német óra előtt. A baráti társaságunk a teremben maradt, ott baromkodtunk,mivel szakad az eső kint. ...Rosa, éppen Lysel és Kimmel beszélget,Armin és Alexy veszekednek, valami játék miatt. ..Viola szokásához híven rajzol.Én Irissel és Castiellel beszélgetek.A tetős sztori óta, nagyon jó a kapcsolatom Castiellel. Jó barátra leltem benne,és szerintem az érzés kölcsönös.
-Na de Reina, hogy mondhatsz ilyet Castielnek. -mondta Iris kicsit meglepetten.
-Ha egyszer az igazat mondom. Egy pasi,hogy festheti a haját?Ez olyan meleges, dolog. -nevettem fel, és Castielre néztem,aki csak fogta a fejét,hogy milyen hülyeségeket beszélek.
-Mondjuk van benne valami.Alexy is festi, és ő is meleg. De mindenki tudja, hogy Cast nem meleg. Ezt már bizonyította egy párszor. -nevetett fel Iris
-Most komolyan a hajam színéről, és a melegekről kell beszélnünk? - szólt közbe Cas
-Igen,mert engem érdekel, hogy miért fested a hajad? Megnéznélek inkább az eredeti hajszíneddel.-mondtam, közben Castre néztem.
-Ó az nem lenne jó ötlet, még a végén belém szeretnél. -nevetett fel, és vállon veregetett.
Mi Irissel felnevettünk.

-Én meg komolyan kérdeztem. Miért? -mondtam neki.
-Majd ha jó kislány leszel, talán majd egyszer válaszolok a kérdéseidre. -azzal hátra dőlt a széken.
-Hmmm,akkor sokáig kell várnom,a francba. -nevettem és leültem mellé,mert eddig a padunk előtti pad tetején ültünk Irissel.
Iris is visszament a helyére,lassan bejöttek a többiek is. Becsengővel pedig a tanár is.Nem szeretem a németet , olyan bonyolult nyelv. De nagy nehezen végig ültem az órát. Már csak egy órát kell kibírni,és mehetünk haza. Szünetben, mindenki elment a büfébe venni valamit. Nekem nem nagyon volt kedvem, mondtam Rosanak, hogy menjen nyugodtan,én visszamegyek a terembe. Visszamentem és csak Lys ült a padjába, valamit írogatott a jegyzetfüzetébe. Leültem mellé.
-Mi jót csinálsz? -kérdeztem
-Próbálok egy új dalt összehozni. De nincs most ihletem. Castiel meg nyaggat, hogy mikor írom már meg. -mondta a jegyzetfüzetébe hajolva
-Majd jön az magától,ne görcsölj.De ha már itt tartunk,már kérni szerettem volna tőled valamit, mióta tudom, hogy te írod a dalaitokat.
-Mit szeretnél? -kérdezte és felém fordult.
-Hogy is mondjam, szeretném ha írnál nekem valakiről dalt. Nem kell megzenésíteni, semmi, csak a szöveget szeretném. Megtennéd?-nagy boci szemekkel néztem rá.
-Nem kell így nézned azért, hogy megtegyem.- nevetett fel. -Neked szívesen teszem. Barátok vagyunk.De ki az a személy?
-Öhm..Szóval. ..Az anyukámról szeretnék. -mondtam kicsit búsan.
-Nem probléma. Vedd úgy, hogy már meg is van írva. -mondta komolyan. -De tudnom kéne pár infót róla, hogy eltudjam kezdeni.
-Hát anyukám sajnos meghalt. -kezdtem szomorúan.-Mindig vidám nő volt,szerettem a szemébe nézni, olyan megnyugtató érzés töltött el olyankor. Tudtam,hogy mindig számíthatok rá. De aztán megváltozott minden. Távolság tartó lett.Sokszor éreztem azt, hogy mintha elhagyott volna,pedig végig ott volt mellettem. Csak szeretném elmondani valahogy az érzéseim, hogy megmutassam ki lettem ez a pár hónap alatt,hogy az életem teljesen megváltozott és vele együtt én is.De nem vagyok író, ezért kértem a te segítséged.-fejeztem be.
Nem kérdezett semmit, csak megértően nézett rám. Után valamit elkezdte írni a füzetbe.
Amikor elkezdődött ez az egész história, apa és köztünk, anya teljesen megváltozott. Nem nagyon állt szóba velünk, főleg azok után mikor apa kijelentette, hogy talán nem is az ő gyerekei vagyunk.Mintha minket is okolt volna azért, hogy apám bekattant.Nem tudom miért, de ezt érezem.Soha nem tudtam megbeszélni vele ezt a dolgot. Mindig kitért a válasz elől.Pedig én nagyon szerettem, és a mai napig bánom, hogy nem tettem apám ellen semmit, hogy megvédjem anyát. De már kár ezen rágódni, ami történt megtörtént. Inkább Lys felé fordultam, még mindig jegyzetelt.
-Talán eszedbe jutott már is valami? -kérdeztem, de ő csak felemelte a mutató ujját, hogy várjak.Pár percig még írt, után rám nézet.
-Szerintem pár nap,és meglesz amit kértél.-mondta
-Ilyen gyorsan? Szuper vagy ,köszönöm. -mondtam és megöleltem,nagy vigyorral az arcomon.
-Ti meg mit csináltak? -kérdezte valaki
Elengedtem Lyst. Cast és Rosa állt mellettünk. Elég furcsán néztek ránk.
-Semmit. Csak Reina kért tőlem egy szívességet, ennyi.-mondta Lys,Cast szemébe.
-Milyen szívességet? -kérdezte a vörös kíváncsian
-Az a mi dolgunk. -válaszolta Lys.
Nem is mondtam még neki, hogy nem akarom, hogy a többiek tudjanak róla,de ő mintha a fejembe látott volna. Köszönöm Lysander, hogy szavak nélkül is megértesz.
-Akkor csak titkolózzatok. -vágta be Rosa a durcát, és leült a helyére.
Gyorsan átültem mellé. Castiel is leült a helyére.
-Ne gondolj semmi rosszra Rosa. Kérlek- mondtam neki, miközben magam felé fordítottam, hogy a szemébe nézhessek. -Ígérem elfogom mondani ,hogy mit kértem tőle,de nem itt.Oké?
-Jól van. De el kell mondanod, nem hagylak addig békén. -mondta és átölelt.
-Tudom én is ,hogy nem hagysz addig békén.
Az utolsó órának irodalom volt.A tanárnő kitalálta, hogy találomra mond egy szót, és a kiválasztott személyének el kell mondani, a szóról a véleményét.Imádkoztam,hogy ne valami ostoba szót kapjak. Elég sokat nevettünk, néhány szó körül írása közben, amiket a többiek mondtak.Naná, hogy Amber volt a legviccesebb.
-Amber.Maga szerint mit jelent a szépség?
-Na Tanárnő, ez a nekem való kérdés. -húzta ki magát, és vigyorgott.-A szépség az egy tág fogalom.Bárkiből lehet szépet csinálni, de attól még ugyan olyan nyomi marad.Szépnek születni kell,mint ahogy én. Már csecsemőnek is gyönyörű voltam.-dicsekedett.
Nath a fejét ingatta csak ,Amber válasza után.Rosaval már levegőt is alig kaptunk, annyira nevettünk. Oldalra néztem Cast és Lys felé, akik szintúgy nevettek.
-Köszönöm az érdekesnek nem tűnő választ, kisasszony.-ingatta meg a fejét a tanárnő. -Lássuk a következő szót. ..Barát. Aki válaszol Castiel.
Cas egyből abbahagyta a nevetést,és komoly arccal nézet a tanárnőre.
-Nézzük akkor" Barát" . A barát az , aki kedvel engem és törődik velem. Áldozatokat is hajlandó hozni értem, akárcsak én érte. Meg lehet bízni benne,és a véleményemet megoszthatom vele, és nem hagy cserben akkor sem, ha valamit elcseszek. Barát aki minden esetben kitart mellettem. SEMMI sem ingatná meg az igaz barátomba vetett hitemet. Továbbá abban is biztos vagyok, hogy nem veszteném el soha, hacsak nem tennék valami olyasmit, ami nem fér bele a barátról kialakított képbe.-fejezte be Cas
Rosaval csak néztünk rá kikerekedett szemekkel.Ilyen szavakat, még nem hallottunk tőle.A tanárnő elismerően bólintott, aztán rám nézet. Nyeltem egy nagyot.
-Reina.A te szavad a Hazugság.
-Rendben. Szóval a Hazugság. Sokféle képen értelmezhetjük. Hazudni nem csupán azt jelenti, hogy kitalálunk valamit. Azt is jelenti, sőt főképpen azt, hogy mást mondunk, mint ami van, érzelmi vonatkozásban pedig azt is, hogy valaki mást mond, mint amit érez.
-Ezt, hogy érted? -kérdezte a Tanárnő
- Van, amikor saját magadnak hazudsz, például, hogy "nem vagyok beteg", vagy"csak barátként szeretem" közben meg teljesen mást érez az ember.Ezt tesszük mindnyájan,minden áldott nap, és csak azért, hogy leegyszerűsítsük az életet.Az emberek folyton hazudnak. Hazudnak, hogy jobban érezd magad. Hazudnak, hogy ők jobban érezzék magukat. Viccből is hazudnak.Nekem ez a véleményem.- mondtam és hátra dőltem a székemen.
 -Köszönöm kisasszony. Már csak öt perc maradt az órából, úgyhogy szabad foglalkozás van arra a pár percre. -mondta a Tanárnő
Mindenki elfoglalta magát arra a pár percre, kicsengő végeztével pedig elhagytuk a termet.
Castiellel hazafelé vettem az irányt.
-Mi volt órán ez a nagy szöveg, a hazugságról? -kérdezte Cas
-Mi lett volna? Én csak válaszoltam. -vontam vállat
- Érdekes válasz volt. Talán nekem is hazudtál már?
- Neked? - nevettem - Sohasem mernék.
- Mért nem hiszek neked?
- Az a te bajod vöri.
- Hányszor mondjam még, hogy ne hívj így. Szöszi.
- Ha te se mondod többet, hogy Szöszi.Vagy hívjalak Cast cicának? - nevettem el magam.
-Meg ne próbáld. Elég ha az a bolond nő úgy hív. Nem fogja fel az sem, hogy sosem lesz a csajom.
- Jajj most mért? - nevettem. -Deborah nagyon szép lány a maga módján, a csillám tetkóival. -mondtam. Már a hasam fogtam úgy nevettem
- Akkor neked adom, nekem nem kell az a nő.Nem az olyan lányok jönnek be, mint ő.-mondta komolyan. - Amúgy mit csinálsz este?
- Nem tudom még. Mert?
-Van kedved eljönni velem valahová?
Kicsit furcsán néztem fel rá. Mit akar vajon?
- Ha nem akarsz semmi perverz dolgot csinálni, akkor benne vagyok.
- Nyugi ,nem áll szándékomban. -mondta mosolyogva - Csak nincs kedvem este, egyedül otthon ülni.
-Benne vagyok akkor. Mikor akarsz menni?
- Nyolc felé?
- Remek. Hol találkozunk?
-Megyek érted .Na, de itthon is vagyok. Jó kislány legyél addig. - kócolta össze a hajam, és a házuk felé vette az irányt.

                                      ***
Éppen a házunk előtt voltam, már nyitottam volna ki az ajtót,mikor valaki megfogta a vállam.Nem mertem mozdulni se.Aztán a valaki megszólalt.
-Azért ilyen rémisztő nem vagyok. Téged aztán, könnyen ki lehetne rabolni, ha így lefagysz és mozdulni sem mersz. Azt hiszem jobban kell rád vigyáznom. -fejezte be. Megfordultam.
-El is várom, hogy jobban vigyáz rám Leigh. -mondtam - Megijedtem nem számítottam rád.
-Gondoltam egyet és eljöttem, ma nem volt sok órám. Nick meg mondta, hogy neked csak öt órád lesz ma.
- Ilyenkor nem bánom, hogy a tesóm pletykál. Az ilyen váratlan meglepetéseket szeretem.- Közelebb mentem hozzá átöleltem,és megcsókoltam. Vasárnap óta nem találkoztunk .Sokat volt az iskolában, dolgoznia is kellett.Átadtam magam a csókjának, olyan felemelő érzés volt, hogy azt elmondani nem tudom. Egyszerre volt tele szenvedéllyel,és érzésekkel, de valahogy nem éreztem azokat a bizonyos pillangókat a gyomromban,és ez zavart. Lehet azért mert még nagyon az elején járunk a kapcsolatunknak?
                                     *
 A német könyv felett görnyedtem.
-Nem igaz, én nem értek ebből egy szót sem.-vágtam a tankönyvhöz a tollam.
-Mi az amit nem tudsz? Segítek! -kelt fel Leigh az ágyamból.

-Ezt. ..-toltam elé a könyvem.
-Ez a legegyszerűbb te butus .-mondta nevetve- Ezt ide írod, azt meg oda, és máris értelmes mondatot kapsz. -mutogatta, hogy mit hová írjak.
-Ja,- nevettem- Buta vagyok én a némethez.
-Nem vagy buta, csak szőke!- nevetett ,és elkezdet hátrálni tőlem.
-Nem menekülsz, mit mondtál ?-indultam meg felé nevetve.Már az ágyam mellett járt, amikor elé álltam és rálöktem.Egyből ráugrottam és elkezdtem csikizni.
-Hagyd abba kérlek, Reina. -alig kapott levegőt.
-Most megkapod a magadét szépfiú.- sátáni kacajjal felnevettem, és folytattam. Mintha hirtelen erőre kapott volna, megfogta a kezem és fordított a helyzetünkön, én kerültem alulra, a kezem a fejem felé szorította.
-Na most mit lép kisasszony?-mondta ördögi vigyorral
-Két választásod van!Az első, szépen elengedsz és meghálálom. A második, durvább nem akarod tudni.De a kicsi Leigh fogja bánni. -nevettem miközben egymás szemébe néztünk.
-Akkor inkább az elsőt választom.De a második gonosz húzás lenne tőled. Nem akarod te azt bántani.- mondta perverz mosollyal és elengedett, lefeküdt mellém.
-Valóban nem szeretném bántani- nevettem fel.-Szükséged lesz még rá az életben.
-Na én most azt hiszem behajtom a hálám.Gyere csak ide. .-magához húzott,lábamat az ő lábára húzta és megcsókolt.
Vad csókcsatába kezdtünk. Keze elkezdte felfedezni a testem minden porcikáját. Élveztem nagyon is.Végig simítottam izmos mellkasán a pólón keresztül, után alatta is. Keze a fenekemet simogatta,utána áttért a pólóm alá, ahogy megfogta mellem ,megszólalt bennem a vészharang.
-Ne Leigh. ..-toltam el magamtól .
-Bocsi, csak elragadtattam magam. Tudom, hogy még alig pár napja járunk. Nem is gondoltam rá nyugi, hogy lefeküdj velem ma este. Csak a szituáció amiben voltunk, magával ragadott.
-Dehogy is haragszom.Azt a szituációt én is élveztem, nagyon is. Csak tényleg nem szeretnék pár nap után,máris az ágyba kikötni.
-Na gyere ide te boszorka.-húzott maga mellé és átölelt.- Nem akarom, hogy ezen rágódjunk, inkább rakd be azt a filmet, nézzük azt . Nekem az is elég, ha ölelhetlek . - egy puszit nyomot a homlokomra.
-Oké. Akkor mindjárt jövök, tartsd melegen addig a helyem- kacsintottam rá.
A filmből azt hiszem az első 20 percet láttuk, vagy még annyit sem.Ismét csókcsatát vívtunk, de tudtuk, hogy most csak ennyit szabad. Nagyszerűen éreztem magam vele.Talán még Castielt is sikerült a gondolataimból száműzni, azokra a percekre. Tudja mindig, hogy mit akarok és, hogyan.Mit kell mondania,és mit nem.Azt hiszem nála jobb pasit nem is találhattam volna. Jól döntöttem, hogy adtam magunknak egy esélyt. De vajon sikeres lesz ez a kapcsolat?
Hét óra fele Leigh hazament .Kicsit rosszul éreztem magam azért, hogy nem mondtam el neki, a ma esti programom Castiellel. De nem akartam vele összekapni. Pontban nyolckor itt is volt értem Cas.
-Uhh,de csinos valaki. -mondta és végig nézett rajtam. Nem tudom mit képzelhetett el rajtam, de nem voltam kiöltözve. Farmer nadrág, fehér színű pulóver, és fekete bőr kabát volt rajtam.
- Köszi, ha ez neked kiöltözésnek számít. -mondtam mosolyogva ,és elindultam. Követett ő is.
- Kocsival jöttem. -mondta, és mutatott egy fekete BMW-re.
- Te azt gondolod, hogy én beülök melléd? Soha! - vágtam rémült fejet.
- Nyugi elég jól vezetek. Már rég megvan a jogsim. 18 évesen elég jól vezetek. -mondta büszkén, és kinyitotta nekem a kocsi ajtaját. Ránéztem ,és beültem. Majd ő is beszállt.
- Amúgy, ne hazudj .Még nem vagy 18.- mondtam ,miközben elindult.
- De pár hónap és az leszek. - vigyorgot.
- Még mindíg nem mondtad el, hogy mikor buktál meg? - néztem rá kíváncsian
- Általános, elsőben.
Ahogy kimondta ezt a mondatot, rám tört a nevetés, éreztem ,hogy a könnyeim is potyognak.
- Hogy lehet megbukni első osztályban? -mondtam, és törölgettem a könnyeim.
- Akkor se voltam már minta gyerek. Ennyi. - mondta semlegesen.
- Úgy látom, nem nagyon hat meg a dolog.
- Már nem izgat, ha kinevetnek, tőled meg nem is vártam más reakciót.
- Bocs, de nem bírtam volna ki nevetés nélkül. - hátra dőltem .Lassan megérkeztünk egy gyönyörű szépen kivilágított parkba. A város ezen részén még nem is jártam. Leparkolt, és kiszálltunk a kocsiból.
- Na milyen szép helyre hoztalak?
-kérdezte kíváncsian
- Nagyon szép hely tényleg. Nem is tudtam ,hogy tudsz te ilyen helyeket. Hány csajt hoztál már ide?
- Egget,téged. -mondta mosolyogva és átkarolt.
- Ohh ezt vegyem megtiszteltetésnek?
- Veheted. Na gyere, üljünk le valahova.
Elindultunk egy szépen kivilágított fa alatti padhoz. Leültünk. Először csak nézelődtem, majd Castielre néztem aki engem bámult.
- Már megint bámulsz! -mondtam
- Csak tetszik, hogy te tudsz örülni az ilyen dolgoknak is. Ha más csajt hoztam volna ide ,egyből bevágta volna a sértődést.
- Innen látszik, hogy én nem vagyok olyan, mint a kis barátnőid. - próbáltam mosolyogni rá, de nagyon zavarban voltam. Miért hozott engem ide? Miért mond nekem ilyeneket? Nem nagyon tudtam másra gondolni csak ezekre.
- Hahó Reina ,itt vagy ?- legyezte meg a kezét előttem Cas
- Igen, csak elgondolkodtam.
- Szeretek ide járni. Ez olyan átlagos hely. Mikor anyám meg apám veszekedtek ,ide jöttem. Itt nem zavart senki, nem szólt hozzám senki.
- Biztos rossz lehetet neked akkoriban. - mondtam, és felé fordultam.
- 13 éves voltam akkor ,annyira nem bántott már a dolog. Csak nem szerettem hallgatni az ordibálást.
- Nekem nem tudsz hazudni, igenis bántott. Ugyan ezt átéltem én is.
- A ti szüleitek is ilyenek voltak? Nem nagyon tudok róluk semmit. Nick nem mond semmit.
- Nem csodálkozom, nagyon megviselte amit apa tett. - válaszoltam neki. Nem is fogtam fel hirtelen, hogy mit is mondtam.
- Miért? Mit csinált? -kérdezte. Felnéztem rá, sóhajtottam, és belekezdtem a mondandómba. Tudtam, hogy ő az akinek elmerem mondani, aki nem fogja tovább adni senkinek. Türelmesen végig hallgatott, lehajtott fejjel meséltem neki, többször is felemelte a fejemet, hogy a szemébe nézzek. Párszor letörölt egy egy könnycseppet az arcomról. Mikor végeztem, magához húzott, és átölelt.
- Ezt nem tudtam.Bár lehet én is titkoltam volna, ha ez velem történik. Ne aggódj, senkinek nem fogom elmondani. Bízhatsz bennem.
- Köszönöm. - csak ennyit tudtam mondani. Még szorosabban öleltem. Biztonságban éreztem magam a karjaiban, mint minden ölelkezéssünkor. Tudom, hogy helytelen ilyeneket gondolnom, miközben Leigh a barátom, de ilyen helyzetekben elfelejtem, hogy ő van nekem.Lassan megnyugodtam, elengedtem Castielt.
- Na, de nem szomorkodni jöttünk nem? - kérdeztem tőle egy erőltetett mosollyal.
- Nem bizony. Gyere. - felállt, és nyújtotta a kezét nekem. Egy percig haboztam ,de aztán megfogtam .

Kéz a kézben sétáltunk a park másik felébe , ami tele volt árusokkal. Kaptam egy vattacukrot, és lassan visszamentünk a kocsihoz. Hazafelé még sokat nevettünk, egymás hülyeségein. A házunk előtt még váltottunk pár szót.
- Jól éreztem magam. -mondtam mosolyogva
- Én is.Majd máskor is tarthatnánk ,ilyen baráti estét,ha Leigh nem haragszik meg.
- Őszintén, a mait sem mondtam el neki.
- Máris titkolózol előtte, Clair? -kérdezte egy sunyi mosoly kíséretében.
- Nem tudom miért, de nem mondtam el neki,nem akartam vitát. - vontam vállat. - Na de megyek. Még egyszer köszi - egy puszit nyomtam az arcára, és hátra se nézve bementem a lakásba. Őszintén, nem is mertem visszanézni, valahogy azt a puszit ösztönösen adtam neki. Tetszett ez az oldala Castielnek. Bár tudom, hogy ostobaságot csinálok, hogy ilyen közel engedem magamhoz, miközben nekem ott van Leigh, de bizonyítani akartam saját magamnak, hogy már semmit sem jelent nekem. A módszer sajnos nem vált be, és nekem egyszerűen nem ment a fejembe, miért futok egy olyan ember után, aki nem kér belőlem,aki csak a barátom akar lenni. De ha Castiellel vagyok, elfelejtem ,hogy Leigh létezik, kikapcsol az agyam, és csak Castielre gondolok. Sajnos az ember minél jobban próbálja tagadni az érzéseit, annál jobban felszínre törnek. Ilyenek vagyunk mi emberek, hazudni könnyebb mint beismerni az igazat.

Boldogság,Bánat, "csak"Barátok...

Vasárnap reggel van ,az ébredés maga volt a pokol.Fejem zúgott, a fény szinte megvakította a szemem.Amikor felkeltem belenéztem a tükörbe,hajam szerte szét állt,szemeimről ne is beszéljünk,mint aki nem aludt egy hete.Nagyon szédültem, szomjas is voltam. Magamra kaptam a köntösöm, le mentem a konyhába inni egy pohár vizet. Nick már javában reggelizett.Ilyen se volt még, az álomszuszék hamarabb fent van mint én.De ő se nézet ki valami fényesen.Köszöntem neki,és engedtem pohár vizet magamnak. Visszamentem a szobámba,elterültem az ágyon. Eszembe jutott a tegnap este Leigh-al.A csókok a kedves szavai. Álmodozásomból Nick ébresztett fel, aki bejött a szobámba,és befeküdt mellém.
-Láttam este jól elvoltatok Leigh-al -mondta nagy vigyorral az arcán. -Rendes fiú, ő az egyetlen akitől nem féltenélek.
-Akkor nem vagy kiakadva ,hogy ő meg én?-mondtam -Nem.Ezért is hívtam el.Tudtam, hogy neki komolyan tetszel.
-Te mocsok. -vágtam egy párnát az arcába. -Mondtam, hogy ne legyél kerítő.
-De megérte nem?
- Meg,köszönöm Nick. -átöleltem
-Nem kell köszönöd semmit. A bátyád vagyok,és én mindig csak a jót akarom neked.
-Tudom-mondtam nagy mosollyal az arcomon.Ekkor megcsörrent a telefonom. Nagy nehezen előkotortam a párna alól. Leigh nevét írta ki.Rá néztem Nickre,aki csak bólintott,majd felkelt az ágyamból és kiment. Gyorsan felvettem a telefont.
-Szia- köszönt
-Szia- köszöntem
-Kipihented magad?
-Borzalmasan keltem, de már jobban vagyok.
-Akkor készen állsz a randira?
-Naná, most már nem szabadulsz! !-nevettem fel
-Nem is akarok szabadulni- nevetett ő is- Jó lesz ha két óra fele találkozunk a parkba? Onnan pedig majd eldöntjük merre menjünk.
-Persze jó lesz. De ne várass meg. -mondtam nevetve
Hallom, hogy nevet ő is.De cuki.
-Inkább te ne várass meg.
-Nem tudod még ,de majd rájössz milyen pontos is vagyok mindig. Na de akkor megyek, még összeszedem magam.
-Rendben. Várom már, hogy találkozzunk. Szia
-Én is várom. Szia- mondtam és letettem .
Halk kuncogást hallottam az ajtó felől.
-Gyere be Nick, most azonnal.-szóltam,az éppen kint hallgatózó bátyámnak.
-Jól van na. Nem tudtam megállni, hogy ne hallgatózzak.
-Legközelebb légyszi bírjál magaddal.A magánügyeim csak rám tartoznak.
-Majd meglátom mit tehetek az ügyért.
-Te barom- kiáltottam nevetve,és hozzá vágtam egy párnát.
-Úristen már 11-óra! -kiáltottam el magam,és fel pattantam az ágyból.Nick csak értetlenkedve bámult, megcsóválta a fejét és inkább kiment. Siettem zuhanyozni.Megmostam szép hosszú szőke hajam, utána meg száritottam. A szekrényemhez vettem az irányt, hogy keressek a randihoz illő ruhát. Meg is lett, egy sötét farmert és egy hozzá illő,meleg szőrmés rózsaszín pulcsit találtam. Sajnos már hűvösebb napokat élünk .Kerestem még hozzá egy farmer kabátot is! Felöltöztem utána a tükör elé álltam ,hogy kezdjek valamit a másnapos arcommal. Úgy döntöttem hogy teszek fel,egy enyhe sminket.
-Na készen is vagyok. Mennyi lehet az idő? -mondtam és megnéztem az időt.Még csak egy óra volt.Inkább úgy döntöttem elindulok hamarabb,egy kicsit még kiszellőztetem a fejem. Na akkor indulás. Kiabáltam tesómnak, hogy majd jövök. Útközben azon gondolkodtam,hogy hogyan köszöntsem Leight.Puszi? Vagy esetleg csók? Beszéltem meg magammal a dolgokat,amikor a parkba értem .Leültem egy padra, becsuktam a szemem ,élveztem a nap gyenge sugarait. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy valami megnyalja a kezem. Kinyitottam a szemem és Démon ült mellettem.
-Szia Démon- simogattam meg a fejét.-A gazdád hol hagytad?
-A gazdája egész nap csak fekszik. Túl sokat ivott az este. -szólalt meg Bella,mikor odaért hozzám.
-Szia Bella .Akkor rádmaradt a sétáltatás ?
-Szia Reina .Igen, az a lókötő egész nap csak lustálkodik -mondta Bella vigyorogva,és leült mellém.
-Nekem is nehezen ment az ágyból való kelés, hosszú volt a tegnapi buli.De muszáj volt felkelnem.
-Legközelebb remélem engem is elhívtok. Régen buliztam már egy jót.
-Naná. Te leszel az első akinek szólok. -mosolyogtam rá.
-Amúgy vársz valakit? -kérdezte
-Randim lesz.
-Na, és kivel? -kérdezte Bella pajkos vigyorral az arcán
-Leigh. Nem tudom ismered-e?
-Igen.Láttam már Cast-el. -mondta Bella meglepett arccal -Ti együtt vagytok?
-Hát, tegnap a Hell's Angels-ben voltunk.Mikor meg mentünk haza, elcsattant egy csók. Ma meg randizunk -Az igen. Akkor drukkolok, hogy összejöjjön. -mondta mosolyogva.
Bella teljesen más mint Castiel. Ő egy nagyon kedves, és aranyos lány. Nem is gondoltam volna ,hogy ennyire jól kijövök majd vele.Beszélgettünk még egy kicsit.Megígérte ,hogy hétfőn megkeres a suliba, hogy megtudakolja a fejleményeket Leigh-al kapcsolatban. Játszottunk még egy kicsit Démonnal, aztán elindult haza.Jó szorosan megölelt,és megpuszilgatott. Istenem mint Rosa. Itt mindenki így üdvözöl meg búcsúzkodik?Néztem ahogy elhaladnak, közben Leight véltem felfedezni a távolból. Ránéztem az telefonomra két óra. Pontos a fiú. Elkezdtem felé sétálni én is.
Most is annyira, de annyira helyes volt ,hogy nem tudtam a szemem levenni róla. Ahogy egymás közelébe értünk lassan ,csak mosolyogtunk mind a ketten egymásra.

-Szia Reina -köszönt,és csókot nyomott az ajkamra.
-Szia - nyögtem be a csók után.
Ekkor Leigh egy szál rózsát húzott elő a háta mögül.
-Ez az enyém? -kérdeztem meglepetten
-Hát rajtad kívül nem látok gyönyörűbb lányt, úgyhogy azt hiszem a tied.-mondta mosolygósan
-Nagyon szépen köszönöm .Imádom a rózsát -fel pipiskedtem , egy csókkal köszöntem meg ajándékom.Megbeszéltük, hogy beülünk a Starbuckba.
Útközben sokat beszélgettünk és nevetgéltünk.Lassan a tenyerébe csúsztattam a kezem, mire ő megállt, rám mosolygott, megszorította finoman a kezem,és magához húzott. Egy homlokpuszit kaptam tőle. Megmosolyogtuk magunkat, és indultunk tovább.Oda értünk ,be mentünk és leültünk egy eldugottabb részre.
-Mit kérsz? -kérdezte Leigh,és intett a pincérnek
-Egy forrócsokit .-mondtam mosolyogva
-Na és sütit vagy valamit?
-Hát egy eper-habos meg felel -mondtam ,ő magának egy kávét rendelt és egy csokis sütit .
-Köszönöm hogy elhoztál.-mondtam cuki mosollyal az arcomon
-Ez csak természetes.Nagyon élveztem a tegnap estét, szeretném ha lenne folytatása.
-Azt ki kell érdemelni.-pimaszkodtam vele.
-Akkor innen még egy mozi belefér?
-Hát lássuk csak- bevágtam egy gondolkodó fejet.-Azt hiszem belefér.Csak ma csak neked.
-Ohh megtiszteltetés,hogy a kisasszony elfogadta az ajánlatom ,csak ma csak nekem.
A mondata végére mindketten elnevettük magunk. A rendelésünk is megérkezett közben .
  Elkezdtük enni a sütinket,ekkor Leigh szólalt még.
-Megkóstolhatom? -mondta
-Hát persze!- mosolyogva adtam egy falatot.
-Hát ez nem ér, finomabb mint az enyém!
-Cseréljünk? -
-Nem azért mondtam, lehet csak azért volt finomabb mert te adtad.- megsimogatta az arcom.
 Amikor befejeztük a sütizést elindultunk a moziba.Szerintem a lehető legviccesebb filmet választottuk.A Nagyfiúkat néztük meg. Nagyon jól éreztem magam,a film közben Leigh-al többször is annyira nevettünk, hogy ránk szóltak. A mozi végeztével hazaindultunk.Gyorsan elszaladt az idő,már hat óra volt és sötét. Beszélgettünk a sulijáról, hogy milyen neki ott.Ő már főiskolára jár,valami marketing szakra. Meg mellette dolgozik egy lemezboltba.A szülei nem pénzelik már annyira,csak az iskolát állják neki.A szülei azt mondták neki, hogy mivel már 19 éves a zsebpénzét keresse meg maga.
-Amúgy ti ,hogy,hogy a nénikédnél laktok?-kérdezte- Nick mindig tereli a témát,nem mond semmit, csak annyit, hogy most itt laktok és kész.
Na most mit mondjak erre. Nem szeretnék a múltamról beszélni. Inkább elmondom neki a szokásos sablon dumám.
-A szüleim meghaltak egy autóbalesetben. -
-Reina. ..
-Nincs semmi baj Leigh. Én már túltettem magam rajta. -vágtam a szavába
-Nem tudtam sajnálom. Akkor ezért nem mond soha semmit Nick róluk.
-Igen. Valószínű ezért. Nick nagyon szerette a szüleinket. Főleg apát. Rajongott érte. -mondtam miközben felnéztem a csillagokra.Hogy mondhatnám el neki,hogy Nick imádta apát, addig a napig amíg be nem kattant,és elkezdet verni minket és megölte anyát. Nem tudom mért,de nem akarom neki elmondani, most még biztos nem. Gondolataimból Leigh telefonjának csörgése ébresztett fel.Rám nézet és mondta, hogy csak egy perc. Felvette.Pár percet beszéltek, letette aztán rám nézet.
-Ne haragudj,de most el kell mennem.Anya elfelejtette közölni velem, hogy ma vendégek jönnek vacsorára. Leszedte a fejem, hogy hol vagyok már. Nem baj?
-De hogy is baj.A család az első. De utána én legyek a második- mondtam miközben elé álltam és átöleltem a nyakát. Ő csak egy forró csókkal köszönte meg a megértésem.Mikor ajkaink szétváltak megszólalt.
-Reina?Mit szólna ha mostantól azt mondanám, hogy a barátnőm vagy?- újabb csókot lehelt az ajkaimra.
-Benne vagyok. Akkor mostantól azt mondom mindenkinek, hogy a barátom vagy.-mondtam és mosolyogtam.
Rám nézet és felnevetett.
-Jól körbe írtuk, a járnál-e velem mondatot. -mondta nevetve
-Hát igen. De mi nem szeretjük az egyszerű dolgokat nem?
-Nem bizony. Te sem vagy egy hétköznapi lány, ezt bírom benned.
-Te sem vagy egy hétköznapi srác. - mondtam nevetve- Na már megint körül írjuk a dolgokat. - és nevettem tovább. -Menj mert a szüleid haragudni fognak. -azzal csókot nyomtam a szájára.
-Megígérem bepótoljuk még azt a kis időt,amit most elvettek tőlünk. -megölelt és megcsókolt. Mikor már nem volt levegőnk elváltunk
egymástól. Kipirulva néztünk egymásra. Leigh szólalt meg először.
-Azt hiszem jobb ha most megyek,mert ha még egyszer megcsókolsz elrabollak.
-Nyugodtan rabolhat uram. Nem félek. -kuncogtam.-De menj mert a végén tényleg bajba kerülsz. -gyors puszit nyomtam a szájára.
-Rendben. De vigyázz magadra és holnap hívlak. Oké?
-Oké.Szia- megöleltem és elindultam haza.
Nagyon jó volt a mai este. Érzem, hogy ezzel a fiúval jól megleszek.Még talán meg is tudnám szeretni.

                                      ***
Ahogy hazatértem az a látvány fogadott, hogy Castiel és a bátyám videó játékoznak a nappaliba.
-Sziasztok. -köszöntem
-Szia.-mondták egyszerre,de semelyik nem vette volna le a tekintetét a tévéről.
-Milyen volt a randi? -kérdezte Nick
-Jó volt. Remélem ennyi elég. Bár mondjuk majd kihallgatod a telefonbeszélgetésem,és megtudod úgy is.
-Nem kell. Leigh úgyis elmondja, majd.
-Micsoda? Leigh- al voltál randizni? -kérdezte felháborodva Cast
-Igen vele. Tegnap este elhívott. -mondtam .Kicsit meglepődtem a reakcióján.
-És benyalta magát nálad?-kérdezte gúnyosan.
-Egy, ne beszélj így velem. Kettő, igen járunk.-itt már nagyon ideges lettem.
-Gondolhattam volna, hogy bejön neked anyuci pici fia.
-Sokkal jobb egy anyuci pici fia, mint egy megakarlak fektetni az első nap fiú.-mondtam felháborodva, de aztán rájöttem mit is mondtam. Nick azt sem tudta melyikünkre nézzen.Castiel közben felállt és odaállt elém.
Láttam a haragot a szemében.Mondani akart valamit, de inkább lenyelte. Fogta a kabátját és elindult kifelé.Nick csak nézet rám,és megkérdezte.
-Mi a fene volt ez?
Nem tudtam semmit mondani rá,mert még én magam sem tudtam mi volt ez. Mért akadt ki? Inkább utána mentem, még az ajtóban elértem.Elkaptam a karját miközben kinyitotta az ajtót.
-Mi a fene bajod van Castiel?-kérdeztem
-Nekem?Neked mi a bajod van?Nem szeretem ha szórakoznak velem.Majd rájössz te is,hogy Leigh se jobb mint én. - mondta.Felém fordult,láttam a szemébe a megvetést.
-Mért szórakoztam volna veled?Nem csináltam semmit.Barátok vagyunk,vagy nem?-a szemébe néztem ,de nem tudtam semmit kiolvasni belőle. Szinte közömbös volt.Nem tudom miért,de ez fájt valahol legbelül.Alig bírtam visszatartani a könnyeim.
-Igazad van.Barátok vagyunk. A legjobb barátom húga vagy és semmi több.-azzal lefejtette a kezem a karjáról,és elment. Becsuktam az ajtót, neki dőltem. Nick állt előttem.
-Reina mi volt ez az egész? -kérdezte
-Nem tudom Nick.Pedig már olyan jól alakultak a dolgok. De én most felmegyek a szobámba Ne haragudj. -azzal megindultam ,felmentem a lépcsőn,egyenesen a szobám felé vettem az irányt. Beléptem az ajtón, becsuktam,majd leroskadtam az ajtó elé.
"-a legjobb barátom húga vagy semmi több.
-igazad van. Barátok vagyunk. "
Ezek a gondolatok jártak a fejemben, s egyre jobban folytak a könnyeim.Miért volt ilyen?Miért kelt ki így magából mikor elmondtam, hogy Leighal járok. És miért gondolkodom ezeken,miközben arra kellene gondolnom, hogy van egy csodás barátom,aki jóképű kedves és megbízható. Mért nem tudok elszakadni Castieltől? Miért van ez a sok MIÉRT kettőnk közt? Szinte alig ismerem, mégis mintha egész életemben itt lett volna. Mégis miért van az, hogyha valami bánt, azt szeretném, ha ő vigasztalna meg? Miért van az, hogy ilyenkor szeretném,ha átölelne? Miért vonzódom hozzá?
-Anya, olyan jó lenne ha itt lennél. -mondtam magam elé suttogva.- Próbálok helyesen cselekedni, anya, de már nem olyan könnyű, mint régen. Amikor együtt voltunk, tisztában voltam azzal, mi helyes, és mi nem az. Most viszont egyszerűen nem érzem... minden zavaros körülöttem: hogy kit szeressek, hogy kit gyűlöljek és miért, vagy éppen kiben bízzak? Nem tudom eldönteni. Helyesen szeretnék cselekedni, de mi a helyes?

                                  Castiel


Nehezen tudtam kipihenni a tegnap estét. Egész nap olyan voltam mint aki egy hete nem aludt.Még Démont sem volt kedvem levinni sétálni. 6 körül Nick hívott, hogy nincs e kedvem átmenni, vett egy új videó játékot. Átmentem.

                                                        ***


Az ajtóban álltam, csengetni akartam pont,mikor Nick kinyitotta az ajtót.
-Na végre. Már vagy tízszer kinéztem, hogy hol jársz már. -mondta azzal behúzott a házba.
-Bocs már, hogy nem vagyok egy óra, hogy pontos legyek. -
-Áh mindegy. Gyere- behúzott a nappaliba. -Egy király zombis játékot vettem. De egyedül nincs kedvem játszani.
-Akkor játszunk. Úgy sincs jobb dolgom.Amúgy Reina merre van?Nagy a csend .-kérdeztem.
Leültünk játszani.
-Randija van.-szólalt még Nick,két zombi gyilkolása közben
-Ohh, nem tudtam, hogy van valakije. -mondtam egy kicsit letaglózva De nem is tudtam miért is taglózott, így le ez a hír.
-Még nincs senkije.-mondta Nick
Inkább nem is foglalkoztam tovább ezzel a témával. A játékba merültem. Nemsokkal később arra lettem figyelmes, hogy Reina ott áll mellettünk és köszön.
-Sziasztok. -köszönt Reina
-Szia.-mondtuk egyszerre Nickel,de közben tovább játszottunk.
-Milyen volt a randi? -kérdezte Nick
-Jó volt. Remélem ennyi elég. Bár mondjuk majd kihallgatod a telefonbeszélgetésem,és megtudod úgy is.
-Nem kell. Leigh úgyis elmondja, majd.-felelte Nick
Leigh? Reina vele volt randizni?
-Micsoda? Leigh- al voltál randizni? -kérdeztem felháborodva
-Igen vele. Tegnap este elhívott. -mondta mérgesen.
-És benyalta magát nálad?-kérdeztem gúnyosan.
-Egy, ne beszélj így velem. Kettő, igen járunk.-itt már nagyon ideges lett.Akkor tegyünk rá egy lapáttal a tűzre.
-Gondolhattam volna, hogy bejön neked anyuci pici fia.
-Sokkal jobb egy anyuci pici fia, mint egy megakarlak fektetni az első nap fiú.-mondta felháborodva, na ebben mondjuk igaza volt.
Tényleg ezt akartam az első nap után, de utána megváltoztak a dolgok,teljesen mást akartam tőle. De ahogy kimondta ezeket a szavakat,ideges lettem.
Nick azt sem tudta melyikünkre nézzen.Közben felálltam és odaálltam elé.
Belenéztem a szemébe.Visszaakartam neki vágni azzal, hogy mit játssza a fejét, láttam rajta akkor a konyhába, hogy neki is tetszik a dolog,csak elvből nem adta magát. Eszembe jutott, hogy Nick is itt van a szobába ,nem akartam összeveszni vele, ha megtudja, hogy ráhajtottam a húgara egy nap után, kinyír.Inkább vettem egy mély levegőt, fogtam a kabátom és indultam haza.Mikor már nyitottam volna az ajtót Reina fogta meg a karom.
-Mi a fene bajod van Castiel?-kérdezte
-Nekem?Neked mi a bajod van?Nem szeretem ha szórakoznak velem.Majd rájössz, hogy Leigh se jobb mint én. - mondtam miközben felé fordultam,annyi megvetéssel néztem rá,amennyivel csak tudtam. Engem elhajt,de Leigh meg kell neki?Chö majd rájön, hogy ő se különb mint én.
-Mért szórakoztam volna veled? Nem csináltam semmit.Barátok vagyunk vagy nem?-kérdezte, szembe sarkában könnyek jelentek meg. Ennyire megviselte a dolog? Ő tényleg a barátjának tart? De miért csak annak? Én tehetek róla.Én miattam van. Közömbös arccal csak annyit mondtam.
-Igazad van.Barátok vagyunk. A legjobb barátom húga vagy,és semmi több.-azzal lefejtettem a kezét a karomról, de nem néztem rá ,nem tudtam,és elmentem.

Még hallottam, hogy becsukja az ajtót. Gyors léptekkel siettem haza. Egyre csak az járt a fejemben, hogy miért viselte meg annyira a majdnem kiborulásom? Bevallom első nap tényleg csak egy kalandnak akartam,ez tény. De mikor elmentünk biliárdozni, jól éreztem magam vele. Megismertem.Mikor hazafele jöttünk akkor együtt, egyáltalán nem azért hívtam fel, hogy rámászhassak, hanem, hogy velem maradjon még egy kicsit.És jobban megismerjem. De ahogy mondta,ő azt hitte barátok vagyunk. Szóval erről van szó.Nem érez többet.
Bárcsak tudnád Reina, miért ragaszkodom hozzád annyira.Mert eszembe juttattad, milyen voltam régen, mielőtt ebbe az ördögi körbe kerültem. Újra megmutattad nekem azt a világot, ahol érdemes szeretni, amit szeretnék inkább elfelejteni.Így hát inkább elfelejtem, azt hittem a sors add egy újabb esélyt, hogy a régi önmagam legyek,talán el is fogadtam volna amit ajánl, mert te más vagy mint a többi lány.De a sors meggondolta magát. Azt akarja, hogy csak a barátom legyél. Hát akkor legyen,elfogadom ezt az ajánlatot.
Amint hazaértem, lefürödtem és befeküdtem az ágyamba. Holnaptól mindent úgy fogok csinálni ,ahogy eddig, csak most már barátságból.


                                                                   Reina


Hétfőn reggel a telefonom ébresztőjére keltem.Tegnap végül arra a döntésre jutottam, hogy adok a Leigh dolognak esélyt. Cast úgysem akarna többet soha testi kapcsolatnál,és kimondta ő is, hogy csak barátok vagyunk. Így felesleges ezen törnöm az agyam. Felkeltem az ágyból,és bementem a fürdőbe.
-Hétfő és iskola -mondtam kicsit szomorkásan. Közben eszembe jutott a tegnapi vitám Castiellel...
-Vajon mi baja lett ilyen hirtelen, nem értem. -ezen
 gondolkoztam amíg letusoltam.Tusolás végeztével, elindultam a szekrényem felé, kerestem egy jó összeállítást. Egy fehér farmert találtam, egy piros felsővel,és fehér kabáttal.Hajam kifésültem, és úgy hagytam kiengedve. Enyhe sminket raktam fel.Le mentem a konyhába ,Nick éppen a kávéját itta.
-Jó reggelt húgi. Ma nem csináltam reggelit,együnk a suliba a büfébe valamit oké? -mondta
-Jól van együnk ott.- mondtam és felvettem a táskám.-De akkor induljunk.
-Oké menjünk. -felvette ő is a táskáját.
Útközben a randiról,és a Castiellel való vitáról beszélgettünk. Ő sem tudta mi ütött Castielbe.A suliba érve,egyből a büfébe vettük az irányt. Ahogy a büfé felé tartottunk, egy női hangot hallottam, hogy a nevemet kiabálja.Megfordultam és Bella szaladt felém. Átölelt és megpuszilt.
-Reina szia! Mizu ? -szólalt meg miután elengedett
-Szia Bella! Semmi éppen a büfébe tartunk,jössz te is?-kérdeztem. Szerintem ekkor vette észre Nicket mellettem,mert egyből ránézet és elmosolyodott.
-Szia Nick. Rég láttalak. -mondta a tesómnak.
-Szia kedves Bella- mondta,és puszit nyomot az arcára. Bella meg csak mosolygott.
-Na akkor megyünk? Éhen halok.-mondtam és elindultam.
-Én azt hiszem hagylak titeket dumálni. Majd beszélünk csajok. -mondta Nick és lelépett.
-Persze .-kiabált utána Bella. -Na és mesélj milyen volt a randi tegnap Leigh-al? -kérdezte Bella kíváncsian.
-Nagyon jó volt.Voltunk sütizni, utána pedig moziban ,még rózsát is kaptam tőle.
-De romantikus.De látom az arcodon, hogy van más is.Tiszta boldognak kellene lenned egy randi után. Történt valami? -mondta.Közben a büfébe értünk,meg vettem a reggelim .
-Történt. Tegnap mikor hazamentem, összevesztem a testvéreddel. Teljesen megváltozott a viselkedése, mikor elmondtam, hogy Leigh-al vagyok.
-Nem tudom mi lelte majd kifaggatom.
-Azt megkösszöném. Nem szeretnék haragban lenni vele.
-Nyugi,majd én elintézem.De menjünk, mindjárt csengettnek.
Azzal mind a ketten rohantunk órára.Besiettem a terembe,Rosa már ott ült a helyén. Mikor észrevett,gyorsan elém szaladt és megölelt. Azt hiszem ennyi ölelés elég volt mára.Leültünk a helyünkre. Német órával kezdtünk.Pakoltam ki a könyveim a táskámból, mikor Cast és Lysander jött befele a terembe,pont a tanár előtt.Castiel ahogy jött a padja felé,rám nézet, elmosolyodott aztán leült a helyére. Talán megbánta, hogy tegnap olyan hülyén viselkedet? Nem hiszem, nem olyannak ismerem. Vagy ez egy újabb játék?Inkább Rosa felé fordultam,meséltem neki a tegnapi randit. Közben a tanárnő is magyarázott.
-Üdvözlet mindenkinek,hogy telt a hétvége? -kérdezte a német tanár.Mi csak legyintettünk egyet Rosával, és folytattuk a beszélgetést, a tanárnő szakított minket félbe.
-Kisasszonyok ott hátul. Jobb lenne,ha a pletykálást a szünetre hagynák.-mondta szigorúan
-Rendben-mondtunk együtt Rosával,de pár perc elteltével újból folytattuk. Amikor Rosa hülyeségből belefúrta az ujját az oldalamba, én hangosan fel nevettem .
-Na ennyi elég lesz most már! Rosalya és Reina! Elültetlek titeket egymástól az én óráimon. Reina helyet cserél Lysanderrel. Lysander kérem üljön át Reina helyére, Reina maga meg Lysander helyére. -mondta nagyon mérgesen.
Mi teljesen lefagytunk Rosaval.Lysander felállt és összepakolta a cuccát. Összeszedtem én is,és helyet cseréltünk. Leültem Cast mellé,aki alig bírta ki, hogy ne röhögjön. Oldalba böktem, de mint ha mit sem ért volna folytatta. Inkább meghúztam magam, próbáltam figyelni az órára.Óra vége felé, Cast tolta elém a mobilját. Egy üzenet volt írva .
　
" Óra után gyere fel a tetőre."

Normális ez? A tetőre? Egyáltalán, honnan van meg neki a fel járó kulcsa? Inkább nem akarom tudni.
Ránéztem,és bólintottam,hogy oké. Visszatoltam a mobilját, figyeltem a tanárra.
Mikor kicsengettek, lassan összeszedtem a cuccom,már szinte mindenki kiment,csak Rosa meg én maradtunk.
-Istenem!Most az egyszer nem bánom, hogy megbüntettek.Ha mindig ilyen büntetést kapnék, hogy Lyst ültetik mellém, megérné. -áradozott kedves barátnőm, mikor kimentünk a teremből.
-És beszélgettetek?
-Azt nem. Nem mertem megszólalni azok után, hogy elültettek mellőlem.De leveleztünk.
-És????-kérdeztem kíváncsian.
-Meghívott a legközelebbi próbájukra. Meg utána valahova meginni valamit.
-Na ez már haladás.De most egyedül hagylak ha nem baj,Castiel vár a tetőn. -
-Castiel? Mit akar? Talán nem a tegnapi miatt? -kérdezte kíváncsian

-Valószínű- mondtam és elindultam a lépcsőházba tetőre.
Ahogy felmentem a lépcsőn,és elértem az ajtót megtorpantam egy kicsit, de aztán kinyitottam az ajtót. Castiel ott állt az egyik falnak támaszkodva, bagózott. Odamentem ,kikaptam a kezéből a cigit, eltapostam. Mérgesen nézet rám.
-Légy szíves legalább ne előttem, tedd tönkre a tüdőd.Utálom ha valaki cigizik a közelemben. Tudod te egyáltalán mit szívsz? Mérget. -mondtam neki felháborodva és neki dőltem én is a falnak.
-Befejezted? -kérdezte halál nyugalommal a hangjában.
-Igen. De miért is vagyunk itt?
-Ide szoktam járni ha gondolkodni akarok, vagy ha csak nyugalomra vágyom.
-Akkor gondolkodni jöttünk ide?
-Ne játszd a szőkét kérlek.
-Nem játszom az vagyok.Szép természetes szőke. -azzal végig simogattam szőke hajam.
-Te bolond vagy! -nevetett fel,De aztán komoly arccal felém fordult.- Most jól figyelj Clair arra amit mondani fogok,mert nem ismétlem meg. Sajnálom ,hogy tegnap úgy viselkedtem,nem volt szándékos. Biztos azért voltam olyan ingerült ,mert kimerült voltam. Bocsánat ha megbántottalak, nem volt szándékos. Szeretném ha elfelejtenénk,és barátok maradnánk. -fejezte be monológját, és kifújt egy nagy levegőt. Mintha megkönnyebbült volna úgy vettem észre. Őszintén köpni nyelni nem tudtam, váratlanul ért ez a vallomás.
-Rendben el van felejtve a dolog. Megbocsátok.De legközelebb inkább beszéljük meg, ne rohanj el. Hiszen barátok vagyunk.-fejeztem be én is.Azon kaptam magam, hogy hirtelen megöleltem. Éreztem rajta, hogy meglepődik, de aztán visszaölelt. Nem tudom meddig állhatunk így ,de jól esett.Nem akartam elengedni, szerettem volna,ha ez a pillanat öröké tart. Abba a pillanatban nem érdekelt a reggeli ígéretem,hogy Leigh lesz az első számú pasi nálam.Most csak mi ketten voltunk,és ez számított. Nem beszéltünk többet,csak öleltük egymást. Mikor megszólalt a becsengő elengedtük egymást,és mosolyogva mentünk vissza a terembe.
Boldogan folytattam a napom, tudtam, hogy minden rendben van. Mintha egy mázsás súly szakadt volna le rólam azzal, hogy ezt megbeszéltük Castiellel.Tudtam, és éreztem, hogy ezt a barátságot amit felajánlott nekem meg kell becsülnöm.

Egy izgalmas szombat

Hol Vagyok? Mi ez a hely? Egy sötét szobában vagyok. De hol? A szobába csak egy kicsi ablak van.Megpróbálok kinézni rajta. Felállok és bicegve próbálok az ablakhoz jutni. Hirtelen egy hang szól hozzám a sötétből.
-Te vagy a következő Reina. A te halálod lesz a legédesebb számomra.
Zihálva, és teljesen leizzadva ülök fel az ágyamban. Ez csak egy álom volt.Gyorsan felkeltem, a köntösöm felvettem, és leindultam a konyhába. Agatha sürgött forgott ott.
-Ó szia kicsim.-köszönt
-Szia Nénikém. -üdvözöltem egy puszival.
-Figyelj kicsim van egy rossz hírem. Ma sajnos el kell utaznom Rómába 1 hétre, sajnos a kislány akit kiküldtünk volna oda ,a helyi irodába, nem tud menni. Így nekem kell mennem.-
-Mostanában olyan kevés időt töltünk együtt, kár hogy el kell menned. De a munka az munka megértem. Nicknek már mondtad?
-Igen, mondtam neki az este. Pénzt raktam a kártyátokra .Én megyek,még elkészülök, lassan jön a taxi.
-Rendben.És vigyázz magadra.- öleltem át.
 Miután Agatha elment itthonról,felmentem Nick szobájába. Az ágyába feküdt még,és tévézet. Befeküdtem mellé.
-Mit nézel? -kérdeztem
-Valamit néznék, de nem találok semmit ami lekötne. ..-csóválta meg a fejét.
-Nézzél mesét- nevettem fel
-Huuu de vicces valaki, na gyere csak ide
Azzal a lendülettel rám vetette magát,ott csikizett ahol ért.
-Niccckkkkk ne.Hagyd abba kérlek,nem bírom-
Alig kaptam már levegőt úgy nevettem,mire abbahagyta és visszafeküdt mellém.
-Na jó ezt megúsztad, de csak azért mert láttam rajtad, hogy mindjárt megfulladsz.-mondta nevetve és beletúrt szőke hajába
-Amúgy már kérdezni akartam valamit.
-Mit?
-Te ismered Castiel nővérét?
-Bellát?Ohh igen.Gyönyörű egy lány. Miért kérdezed? -Csak találkoztam vele,és miután mondtam neki, hogy Castiel egyik haverjának vagyok a húga, egyből levágta, hogy a tied.
-Mikor először találkoztunk, akkor meséltem neki rólad. Hol találkoztál vele?
-Castielnél.
-Te?Ott?Nála? Minek? -ült fel az ágyba mérgesen
-Mikor a próbájukon voltunk, akkor hívott fel.Jajj, nyugi,nem történt semmi.Barátok vagyunk csak.
-Ha Castiel barátkozni akar, az sosem jelent jót.Ismerem, így akar behálózni.De akkor én meg beverem a pofáját. Nem hagyom, hogy téged is bolondítson.
-Engem nem tud.Ezt már ő is tudja.
-Történt valami amiről nem tudok?-nézet rám értetlenül
-Egyszer megpróbálkozott elcsábítani, de leszereltem.Azért nem szóltunk egymáshoz egy darabig.Tegnap megbeszéltük a dolgot, és nem akarunk feszültséget kettőnk között.
-Erről nem is tudtam. Az a kis...
-Nem Nick, mi megbeszéltük és ennyi. Szeretném,ha úgy viselkednél vele mint eddig. Mintha nem mondtam volna semmit.Oké?
-Jól van.Nem gondoltam volna, hogy megérem azt, hogy valaki visszautasítsa Cast, és az a valaki a húgom lesz. -röhögött fel.-De valami fúrja az oldalam.
-Jajj mond...
-Egyáltalán nem tetszik neked? Meg se próbálj hazudni.
Elpirultam, nem kicsit.

-Nem is tudom....igen tetszik Na.De én nem leszek egy a sok közül. Inkább keresek egy hozzám illő személyt, aki megbecsül,és nem játszik velem.
-Hát most nem lepődtem meg.Gondoltam, hogy tetszik,minden csajnak bejön.Örülök, hogy így állsz hozzá, hogy nem hagyod magad,és normális pasi kell. Majd keresünk neked egy olyat. -vigyorgott
-Nem kell kerítő, köszi. Na jó én megyek felöltözöm. Nincs kedvem az egész szombatot ágyban tölteni. Te is azt tehetnéd. ..
-Minek? Miénk az egész ház, az egész hétvége. Én még pihenek egy kicsit.
Felálltam és kiindultam. Az ajtóban még megálltam és visszaszóltam.
-Akkor folytasd tovább a mese nézést. Pusziii- mondtam nevetve, és hátra se nézve szaladtam a szobámba.A szobámba érve a telefonom csörgéssére lettem figyelmes,Rosa volt az .
-Szia Rosa miújág? -vettem fel
-Szia Reina semmi különös, a szombati nap unalma! Nem lenne kedved este kiruccani egy kicsit? -kérdezte
-Hát lehet róla szó,legalább nem öl meg az unalom... De mégis hova?
-Nyílt egy új klub,Hell's Angels, nem voltam még ott, de azt mondták ,hogy nagyon jó hely.
-Wooww tetszik az ötlet,felőlem mehetünk Agatha úgyis elutazott.
- Nagyon jó akkor nyolcra nálatok vagyok.
-Okés. Puszi.Szia
-Sziaaaaa- kiabált bele még utoljára és letettük.
Miután letettük a telefont csengetést hallottam. Ugrottam ki az ágyból ,és le szaladtam,de már addigra Nick kinyitotta az ajtót. Castiel jött.Furcsa pillantásokkal nézett rám. Betartotta az ígéretét, hogy még találkozunk.
Tesóm behívta ,leültek a nappaliba a kanapéra. Én mint jó háziasszony, mivel Agatha nincs itthon, megkérdeztem.
-Kértek valamit inni?
-Ja, hozol almalevet? Jó lesz neked is az Cast? -kérdezte tőle Nick. Cast csak bólintott,és végig nézett rajtam. Úristen még csak most tűnt fel, hogy fel sem öltöztem. Körülbelül a combom középéig érő, fehér selyem hálóingem, és az ugyan addig érő,selyem köntösöm van rajtam.
Kimenetem a konyhába,öntöttem 3 pohár almalét,és oda vittem nekik.
-Tessék Castiel! -adtam oda neki a poharat.
Castiel úgy vette el tőlem az almalevet, hogy mélyen a szemembe nézzet aztán végig mért .Szinte láttam lelki szemeim előtt, hogy gondolatban már nincs rajtam hálóing.Gondolhattam volna, hogy nem változik egyhamar. Mikor már kellőképpen végig mért, csak ennyit mondott.
-Köszönöm Reina - kacér mosollyal nézett rám. Nick a torkát köszörűlve szakította félbe a szemkontaktusunkat.
-Héjjj Reina szomjan halok!-szólt Nick
-Jól van már itt van!- és odaadtam a kezébe a poharat.
 Leraktam a poharam ,gyorsan felszaladtam átöltözni.Mire visszatértem a fiúk valami buliról beszélgettek. Eszembe is jutott a Rosával való beszélgetés.
-Hé Nick, Rosa mondta nekem reggel ,hogy nyílt itt egy új klub Hell's Angels asszem, azt beszéltük meg, hogy elmegyünk. Nektek nincs kedvetek jönni? Mert.. -Castiel vágott a szavamba
-Az nem kislányoknak való klub -mondta gonosz vigyorral az arcán. Nem akartam vitába folyni vele, így csak a szemem forgattam meg rá, végül Nick szólalt meg.
-Felőlem mehetünk.Egyedül úgyse engednélek el, mert a sok pasi körbe venne!-
-Haha -mondtam kicsit gúnyosan
-Castiel te mit szólsz ? -kérdezte Nick tőle.
-Mehetünk.Úgyis bulizhatnám van!
-Na akkor ezt megbeszéltük. -mondtam
-Azt hiszem én megyek -állt fel Castiel,és elindult a bejárati ajtó felé.
-Kikísérlek.-mondta Nick,azzal elindultak az ajtóhoz
-Akkor este találkozunk haver.Hé Reina, ti mikor mentek? - kérdezte Nick
-Nyolcra jön ide Rosa.
-Oké ,akkor nyolckor nálunk Castiel. -azzal kezet ráztak.
- Itt leszek csá.
-Csá-mondta Nick és becsukta az ajtót.
Felmentem a szobámba és pihentem még egy kicsit.

                                    ***

Este 6 van ideje lenne készülődnöm ! Elmentem lezuhanyoztam, a hajam is meg mostam. Magamra és a hajamra csavartam a törölközőt a szekrényem felé vettem az irányt ,valami sexy kell ,így találtam is egy jó kombinációt. Egy fekete bőr nadrág, egy fehér csipke toppal,ami csak a mellem takarta, a többi része csupa csipke.Felvettem a kiszemelt ruhát, és elmentem a hajam csinálni.Megszárítottam,és egy kicsit begöndörítettem. Az arcomra egy kis alapozót kentem, de nem túlzottan sokat. A szempillám is kifestettem ,a szemhéjam kihúztam szemhéjtussal .Valamiért igazán szexi akartam lenni,mikor ez kész lett ,már fél nyolc volt. Gyorsan kerestem egy cipőt is magamnak. Lementem a nappaliba ott vártam, hogy nyolc legyen.Ekkor jött le Nick is. Fehér póló volt rajta, farmer nadrággal és sport cipővel. Hozzá a fekete bőrdzsekije. Rám nézet,egy kicsit kikerekedett a szeme, de aztán megszólalt.
-Hú de szexi vagy! De egy kicsit nem kirívó?
-Nekem nem! Így tökéletes egy buliba.
-Hát jó ha te mondod.De után ne sírj nekem, ha úgy kell mindenféle jött ment pasit leszednem rólad -
-Nyugi nem kell- nevettem fel.
Megszólalt a csengő. Én rohantam az ajtóhoz,mert már Rosat vártam. Kinyitottam , Castiellel találtam szemben magam.
-Huu de csinos valaki! -mondta egy kicsit meglepett arccal. Miután rendesen végigmért egy" felfallak" mosolyt húzott a szájára. Mellkasom elé fontam a két karom .
-Köszi.Te sem nézel ki rosszul.-mosolyogtam rá.
Fekete farmer,fekete póló volt rajta,szintén bőrkabáttal.Alig tudtam levenni a szemem róla.
Beengedtem, és mikor csuktam volna be az ajtót ,Rosa hangját hallottam meg.Sietős léptekkel haladt az ajtó felé,de nem volt egyedül. Leigh volt vele.
-Sziasztok. -köszöntem döbbenve. Nem is azon döbbentem meg, hogy Leigh mit keres itt,hanem azon hogy milyen jól nézet ki. Farmer nadrág ,fehér ing és egy fekete bőr kabát.Hát mit ne mondjak,ő is jól nézet ki.
-Szia! - köszöntek szinte kórusban.
-Képzeld, útközben összefutottam Leigh-al és mondta, hogy ő is ide tart,mert a tesód szólt neki is. -mondta Rosa, miközben megölelt és puszit adott. Leigh is két puszival üdvözölt. Éreztem hogy elpirulok.
-Gyertek be. -mondtam nekik
Leigh kezet fogott Castiellel és Nickel.
-Kértek valamit inni? -kérdeztem
-Nem csak induljunk már! -mondta Rosa izgatottan
 és már kezembe is nyomta a kabátom.
-Akkor induljunk.
Útközben elég sokat hülyéskedtünk. De én inkább Rosával és Leigh- al. Észrevettem, hogy Castielnek nem tetszik, hogy nem vele hülyülök ,de most nem érdekelt. Túl kell tennem magam azon a vonzalmon amit iránta érzek. Ő csak játszik a lányokkal ,semmi több. Nekem pedig több kell.
-Hé Leigh remélem az első tánc az enyém lesz. -nevettem fel ,miközben átkarolta az én és Rosa derekát ,úgy mentünk tovább.
-Háttt.... Én aztán benne vagyok!
-Nem is fogattam volna el nemleges választ -
Lassan megérkeztünk a klubba. Kívül szinte az egész üveg volt. Láttam a sok embert táncolni a fényeket és a Dj-t is! Szinte maga volt a tökély.
-Na végre itt vagyunk! Menjünk és igyunk valami lazát kezdésnek -mondta Nick
Bementünk a klubba, Nick teljesítette az ígéretét.
- Az első kört én állom! -kiáltotta el magát. Oda gyűltünk köré ,kikért mindenkinek egy-egy vodka narancsot! Elkezdtük kortyolgatni Rosaval ,mikor valaki megfogja a kezem,és a másik kezével pedig a vodka narancsomat kiveszi a kezemből,és a pultra rakja, meg fordultam és Leigh volt az.
-Megígértem,hogy a táncpartnered leszek! -mondta cuki kis mosollyal az arcán .Elhúzott a táncparkett egyik eldugott részre. Miközben táncoltunk a nyakába tettem a két kezem, ő pedig a derekam fogta! Mélyen egymás szemét bámulva táncoltunk mikor Leigh törte meg a csendet.
- Nagyon csinos vagy!Mondtam már?- éreztem ,hogy kezdek pirulni .
- Hmmm,még nem hallottam ma ilyet a tőled.Viszont én mondtam ma,hogy szívdöglesztően nézel ki? -kérdeztem. Ahogy kimondtam a szavakat,akkor tudatosult bennem ,hogy mit is mondtam, Leigh rám nézett,és közelebb hajolt az arcomhoz.
- Nem.Még nem! De én sem mondtam még ma elégszer, hogy gyönyörű vagy mint mindig, akárhányszor csak látlak - felemelte a fejét ,és lassan kezdett közeledni az ajka az enyémhez.

Szinte már éreztem az ajka melegségét,mikor valaki elhúzott,és vitt a pult felé .Rosa volt az.
- Nincs buli ivás nélkül -mondta hosszú fehér hajú barátnőm,nagy csillogó szemeivel.
Rosa kikért még egy kör vodka narancsot,és rám nézet.
-Aki utoljára issza meg az fizet!- mondta nevetve.
 Meg fogtam a vodka narancsomat, koccintottam vele. Elkezdtük inni húzóra , alig bírtam lenyelni az utolsó kortyot, mikor Rosa megszólalt.
-Megittam te fizetsz!
 Ezen kacagnunk kellet.
-Jól van akkor legyen erősebb ital! -mondtam és ki kértem egy egy pohár teqilat.
- Héé lányok azért ennyire nee! -szólalt meg Nick a hátam mögött.
-Nekünk is kijár a buli! -mondta Rosa nevetve,és kacsintott a tesómra ,aki elpirult és inkább elfordult.
-Na essünk neki! -oda adtam a neki járó tequilát, koccintottunk.
-A barátságunkra! -mondtam
-Igeeen! -mondta Rosa,és megittuk az italunk. Itt már elkezdtünk szédülni egy kicsit.
-Menjünk táncolni.-és húzott a táncparkettra. Ahogy elkezdtünk táncolni,valahonnan előkerült tesóm és Castiel.Ők is elkezdtek táncolni.Nick átölelte Rosat,úgy táncoltak. Közben észrevettem, hogy Castiel figyel.
-Mit nézel ennyire? -kérdeztem
-Téged hogy milyen jól nyomod -mondta miközben engem méregetett .
-Miért engem pont? Itt van annyi lány aki táncol, sőt van olyan aki jobban is mint én!De te pont engem szúrsz ki? -mondtam
  Castiel elkapta a derekam,és magához húzott.
-Azt nézek akit akarok, és most téged akarlak!-mondta szúrós szemekkel.
-Mi bajod van már megint Cast? -kérdeztem a szemébe nézve. Mondani akart valamit, de Nick szakított minket félbe!
-Lassan ideje lenne indulni,már két óra van.
-Ja jól mondod! -mondta Castiel,és elengedett.
Összeszedtük a csapatot,elindultunk kifelé a klubból. Kicsit szédültem az ital hatására, de azért még tartottam az egyen súlyom . Annyira koncentráltam ,hogy ne szédüljek el még jobban, és ne is essek el ,hogy össze gabalyodott a lábam.Épp elesni készültem, mikor egy erős kéz elkapta a karom. Fel néztem és Leigh nézet rám aggódó szemekkel!
-Jól vagy Reina? -kérdezte
-Igen! Köszönöm, hogy meg mentettél egy orra eséstől. -hálából meg pusziltam az arcát.
Elpirultam és Leigh is. Szinte olyan pirosak voltunk mint a paradicsom .Arra lettünk figyelmesek, hogy Nick kiabál.
-Jöttök vagy mi lesz!?
-Megyünk.-mondta Leigh, és elindultunk egymás mellett.
-Na én most erre megyek.- mondta Rosa, azzal mindenkinek adott egy puszit
-Jól van, nagyon jó volt ez az este veled! -mondtam miközben megöleltem
-Nekem is jó volt veled,és lesz ismétlés is!- kacsintott egyet.
-Na sziasztok -mondta ,és a rövidebb úton elindult haza. Lassan sétáltunk be az utcánkban, mikor Castiel háza elé értünk,tőle is elbúcsúztunk .
Mi Leigh-al egymás mellet sétáltunk ,Nick pedig előttünk. Mikor házunk előtt jártunk, Nick elköszönt Leightól és bement.
-Nagyon jó volt ez az este! -mondta Leigh miközben felém fordult és közelebb jött. Szinte az arcunk már összeért.
-Az biztos ,nekem is nagyon jó volt. -mondtam egyre halkabban ,miközben Leigh ajkai egyre közelebb voltak az enyémhez Mire észhez kaptam, már meg csókolt.A csók nagyon jó volt. De egy gondolat beférkőzött az agyamba. "Vajon Castiel csókja milyen lehet?"Nem,nem gondolok ilyenre.Ez hülyeség.Lassan a levegő hiány miatt elváltak ajkaink. Én rá néztem ,ő pedig rám.Szorosan magához húzott.
-Szeretném ha holnap eljönnél velem valahova. -mondta mosolyogva ,azokkal az édes fekete szemeivel.
-Randira hívsz?
-Igen, szeretném ha a város legszebb lánya velem randizna. Mit szólsz? -
Felnevettem ,karom a nyaka köré fontam.
-A város legszebbje? -nevettem tovább. -Rendbe, elmegyek veled.
-Akkor holnap felhívlak, hogy mi a terv. Rendben?
-Rendben. Jó éjszakát.
-Jó éjszakát.
Még utoljára váltottunk egy hosszú csókot, és elindultam be a házba. Szobámba érve átöltöztem, befeküdtem az ágyba.Talán Leigh lesz a tökéletes pasi. Teljesen Castiel ellentéte.
Leigh vicces, kedves, tisztelettudó.Szinte túl tökéletes. De egy próbát megér,nagyon bejön mint pasi,és meglátjuk mi lesz holnap a randin.

Próba és Békülés

A Castiellel való konyhás incidens óta,eltelt 2 hét. Nem igazán beszéltem azóta vele,inkább kerültem. Úgy voltam vele ,jobb tartani a távolságot. Bár amennyire sikerült elkerültem ,de nem tudtam mindig. Szinte minden napos vendég lett nálunk.Az időjárás is megváltozott ,a nyárias meleget, felváltotta az őszi,hűvös idő. Jobban megismerkedtem Nick haverjával, Leigh-al.Nagyon rendes srác, és mint kiderült sok közös van bennünk.Eközben a többi osztálytársammal is jobban összebarátkoztam. De az első számú barátnőm Rosa maradt. Megismertem a pláza cicákat is az osztályból .Amber aki a főnöknek hitte magát ,szinte elviselhetetlen. Így nem is beszéltem velük sokat.Mint kiderült Nathaniel húga.Ott volt még Kentin és Dake is. Kentin egy nagyon aranyos fiú, de nem az esetem.Dake meg hát,hogy is mondjam, minden szünetben megkérdezi, hogy lennék e a barátnője,de mindig finoman visszautasítom.Ott volt még Stefan, Tyler és Dajan, nem nagyon törődtek semmivel ,a kosarazásnak éltek.De mindegyik fiú, valami isteni jól nézett ki. És ott van a mi Lysanderünk.Az óra közti szünetekben elég sokat beszélgetünk. Amilyen szótlan fiúnak tűnt, nem gondoltam, hogy valaha beszédbe elegyedek vele.Kiderült ,ő és Nathaniel ,Castiel társa abba a bandába ,amit Cast mondott. Sokszor mondta, hogy el kell mennünk Rosaval egyszer ,egy próbájukra, de valahogy nem kívántam ,a Castiellel való össze zártságot egy pincében. És most pedig itt tartunk,az utolsó óra előtti szünetben, ülünk kint az udvaron Rosaval, Lyssel és Alexyvel.
-Jajj csajok ne csináljátok már ,gyertek el a mai próbára. Ígérem Castielt pórázra kötöm ,ha eljöttök Reina. -mondta Lys
Olyan jó barátságba lettem Lysanderrel, hogy ő is tudja már a konyhás sztorit Castiellel. Persze nem tőlem tudta meg hamarabb ,hanem attól a baromtól.De én is elmondtam,a saját verzióm.
-Na Reina menjünk már ,én már kíváncsi vagyok nagyon rájuk, hogy hogyan játszanak. -rángatott meg Rosa boci szemekkel. Úgy rángatott azt hittem lefordulok a padról.
-Na jó legyen, elmegyünk. De csak azért, mert ha nemet mondok ,Rosa kitépi a karom.-mondtam és mind felnevettünk.
-Jujj de jó- örült Rosa
-Akkor háromkor találkozunk a suli előtt, megvárlak titeket oké? - kérdezte Lys
-Renben- mondtuk egyszerre Rosaval.
Becsengettek és nagy szenvedések árán végig ültük az utolsó órát. Rosa a suliból egyből hozzánk jött. Megebéltünk, elköszöntünk Agathatól, és indultunk is. A kapu előtt már Lysander várt minket.
-Sziasztok lányok. Milyen pontosak vagytok, pont három óra. Általában a lányok késni szoktak. -mondta nevetve
-De mi nem. Mi szeretünk pontosak lenni. Mi sem szeretjük ,ha megvárakoztatnak. -felelte Rosa
-Akkor menjünk! -szólt Lys és belénk karolt.
Úgy mentünk le teljesen a pincéig.Útközben még viccelődött, hogy sose ment még sehova ,két ilyen jó csajjal karöltve . Mi meg csak nevettünk rajta. Mikor beléptünk a pincébe Nathaniel épp a dobokat szerelgette, Castiel meg a gitárját babrálta.
-Sziasztok- köszönt Lys és a két fiú egyből ránk nézet.
-Na mi van hoztál közönséget is? -kérdezte Cast és rám nézet.
-Neked is Szia Castiel. -köszöntem flegmán ,erre csak vállat vont ,és folytatta a gitár babrálását.
Nathaniel is üdvözölt minket. Lys hozott nekünk két széket,leültetet minket,és elkezdték próbát. Nem voltak rosszak, sőt nagyon is jók voltak. Rosa úgy nézte Lysandert miközben énekelt, hogy azt hittem lefolyik a székről.Tényleg jó hangja volt, Nath jól dobol, Cast pedig csak úgy bűvöli a gitárt,mint a csajokat.
-Na milyen volt csajok?-kérdezte Lys
-Nagyon,Nagyon jó!-tapsolt örömében Rosa
Lys csak mosolygott rá
-Hmm szerintem is jók vagytok- mondtam
Castiel csak röhögött a megjegyzésemen.
-Mit nevetsz vöröske?-kérdeztem gúnyosan
-Téged! Úgy csinálod mintha értenél a zenéhez. -mondta ő is gúnyosan,és nevetet tovább.
-Lehet, hogy nem értek hozzá ,de tetszeni tetszhet.-vágtam rá már szikrázó szemekkel.
- Chö nem izgat neked mi tetszik. -
-Na jó gyerekek,elég legyen.-szólalt meg Nath is.Szúrós pillantásokat küldött Cast felé, aki csak mérgesen ránézett.
-Játszunk még valamit,aztán menjünk,üljünk be valahova,ha van kedvetek ? -kérdezte Lys mindenkitől.
-Nekem mindegy- vont vállat Cas.
Mi pedig helyeslően bólogattunk Rosaval.
-Én viszont nem tudok menni -szólalt meg Nath
-Jól van .Akkor játszunk még valamit,és mehetünk. -mondta Lys
A próba végeztével,elindultunk ki a suliból. A kapuba elköszöntünk Nathanieltől,és elindultunk egy közeli klubba. A klub tele volt fiatalokkal. Leültünk egy asztalhoz,a fiúk pedig hoztak mindenkinek egy üdítőt. Lys és Rosa nagyon jól elbeszélgettek, én és vöröske,csak hallgattuk őket,és néha beleszóltunk. Castiel kitalálta, hogy billiárdozzunk. Mondanom sem kell,a fiúk teljesen lealáztak minket. Amikor én voltam Rosa ellen,Lys segítet neki.
-Csalás ha segítesz neki!- mondtam durcásan. Ők csak kinevettek. Castiel jött oda segíteni nekem.
-Gyere,majd én segítek neked.-szólt és maga elé húzott .A dákóra rakta a kezem, a kezemre pedig az ő kezét,elhelyezkedtünk,és mondta közben, hogy mit csináljak.Egy pár lökést együtt csináltunk meg. A végére már,szerintem pipacs vörös lehettem,mert Lys és Rosa csak mosolyogtak rajtam.Éreztem Castielen, hogy most nincs semmi hátsó szándéka, így nem zavart, hogy hozzám simul. Még örültem is neki be kell valljam. Mikor már kellőképpen meguntuk a játékot ,még beszélgettünk egy kicsit, és mindenki indult hazafelé. Lys és Rosa együtt indultak haza, én pedig Castiellel. Lassan beértünk az utcánkba, mikor megszólalt.
-Nincs kedved feljönni? -kérdezte vigyorogva
-Azt hittem ezt már megbeszéltük. Engem nem fogsz az ágyadba vinni.
-Ki említette meg az ágyam. Te gondolsz most is rosszra.
-Mert nem így van?
-Nem. Én csak felajánlottam, hogy nincs e kedved feljönni, mint egy barát.
Elgondolkodtam,na legyen.Ha rám mászik,maximum lerugdosom.
-Jól van menjünk. Bízom benned.
-Mindenkiben már az első napon megbízol? -Kérdezte, miközben az ajtó felé mentünk.
- Túl rövid az élet ahhoz, hogy ne tegyem.
- És ha az illető csalódást okoz?
- Ahhoz is rövid, hogy megbánjam.De ha csalódást okoz, onnan nincs visszaút.Elvesztett.
Az utolsó mondataim után elmosolyodott.
Ahogy beléptünk a bejárati ajtón,egyből a nappali tárult a szemem elé, ami egybe volt nyitva a konyhával. Naná, hogy Amerikai stílusú. Volt egy hosszú folyosó a nappalival szemben, volt pár ajtó arra,gondolom a szobák, meg fürdő lehetet arra.Helyet kínált a kanapén,ő pedig töltött italt magunknak. Kinéztem az udvarra néző üveg ajtón,és láttam egy hatalmas kutyát. Úristen de cuki volt. Ott állt az üveg előtt ,és nézett befele.Szegény beakart jönni. Ránéztem Castielre,aki jött az üdítőkkel a kezében felém, lerakta az asztalra a poharakat,és leült mellém.
-Hagy engedjem be lécci a kutyád. Nézd milyen szomorúan néz. -mutattam a kint lévő kutyára
-Szerintem nem jó ötlet,Démon nem szereti az idegeneket.
-Engem szeretnek az állatok. -jelentettem ki büszkén
-Ha megakarod ölteni magad akkor hajrá, nem állok az utadba.
Na itt egy kicsit felhúztam magam,és csak azért is kinyitottam a terasz ajtót. A kutya szinte rekord sebességgel beszaladt. Először odament Castielhez,és megnyalogatta a kezét, a vöröske pedig mosolyogva megvakarta a fülét. Aranyosak voltak. Utána a kutya rám nézett,és elindult felém, Vöröske felállt, gondolom azért,ha támad a kutya leszedje rólam.De csak odaült elém,és a nagy szemeivel nézett.Lehajoltam ,és megsimogattam én is a fejét. Erre ő arcon nyalt. Csak nevettem rajta. Castiel pedig csak elismerően bólintott.
-Látod még élek. Nem evet meg a kutyád! -mondtam neki
-Igazad volt belátom.Démon eddig mindenkit meg akart enni akit idehoztam, de úgy látszik te más vagy. ..-mondani akart még valamit,de ekkor nyílt a bejárati ajtó. Egy vörös hajú lány lépet be rajta. Nagyon szép volt ,magas, vékony ,szép arcú lány. Már a suliban is láttam párszor. Végzős asszem. A barátnője lenne? Na akkor ez gáz lesz, hogy mit keresek én itt a pasijával .Belépett,és egy kicsit megszeppent.

-Sziasztok- köszönt és rám nézett. Elmosolyodott.
Castiel csak bólintott neki,és leült a kanapéra. Most mi van,nem értek semmit. A lány odajött hozzám. Most fog megölni biztos. De csak rám nézett,és mosolygott. Ezt a mosolyt láttam már valahol. ..
-Te vagy az öcsém barátnője? -kérdezte,én meg azt hittem összeesem. Barátnője? Öccse? Úristen leeset.Az a mosoly,azért volt ismerős,mert olyan mint Castielé,csak lányban.Nem is tudtam, hogy van egy nővére.
-Nem,nem vagyok a barátnője, csak egy osztálytársa, és az egyik haverja húga.
-Te vagy Nickyyy húga? -kérdezte nagy mosollyal az arcán,és megölelt. Én ránéztem Castre,aki olyan fejét vágott, hogy "hagyd magad hamarabb szabadulsz. ".
-Örülök, hogy megismerhetlek. Az én nevem Izabella, de a barátaimnak csak Bella, hívj te is így oké?
-Rendben. Amúgy én Reina vagyok.
-Azt már tudom. -mondta, és viccelődve megpöckölte az orrom.
-És honnan?
-Nick mondta.
-És mit mondot még a kedves bátyám rólam?
-Az titok.
Nem is faggattam erről tovább.Még egy kicsit beszélgettem vele. Miután a nővére hazajött,szinte egy szót sem tudtam Castiellel beszélni. Egyfolytában beszélt Bella.
Ránéztem az óramra,és már 7 óra volt.
-Azt hiszem nekem ideje mennem. -mondtam és indulni készültem
-Máris ? -kérdezte Bella- Na jó, de majd a suliba elkaplak,és folytatjuk.
-Rendben. -mondtam mosolyogva majd vettem a cipőm, és a dzsekim.
Castiel felállt és kinyitotta az ajtót.
-Ne kísérjelek haza? -kérdezte
-Nem kell,haza találok nyugi. Öt percre lakom,tudod.
-Sötét van már,jobb lenne,ha elkísérnélek.Nehogy valami bajod legyen.
-Nyugi,nem lesz.
-Amúgy. ..-kitolt a folyosóra,és becsukta az ajtót. -Bocs a múltkori eset miatt,csak elvesztem az eszem,ha jó csaj van mellettem.
-Ezt vegyem bóknak, és bocsánat kérésének is?
-Ahogy akarod.Nekem mindegy.De szeretném,ha barátok lennénk.Mindenkinek jobb így.Közösek a barátaink,és nem szeretném, ha feszültség lenne köztünk,ha egy társaságba vagyunk.
-El van felejtve.
-Oké, akkor holnap találkozunk.
-Nem hinném, holnap szombat,nincs suli.
-Ki beszélt arról, hogy a suliban találkozunk.
-Ja tényleg,a második otthonod lett az otthonom. Na de megyek.Szia. -reflexből nyomtam egy puszit az arcára,amitől egy kicsit elpirult.
Intettem, és elindultam. Tényleg otthon voltam öt perc alatt. Felszaladtam a szobámba, lezuhanyoztam,és indultam aludni. Egész jó kis nap volt,ez a mai. A próba, a klubba, és Castielnél is elvoltam. Talán ott éreztem magam a legjobban.Jó lenne,ha minden így menne tovább. De minden jó véget ér egyszer. Az élet játékai kiismerhetetlenek.

Az a bizonyos második nap Part II

*Castiel szemszög*

Miután Reina nagy kiabálások közepette elviharzott, még egy darabig nevettünk Nicholason.Legszívesebben Reina után mentem volna én is órára, de az már túl feltűnő lenne, hogy Castiel Davis milyen hűségesen jár órára.Így hát nem tettem, inkább pár haverral ellógtuk a napot ,és elmentünk az egyik szórakozóhelyre biliárdozni.Mikor kellőképpen meguntam a társaságot ,elindultam hazafelé. Eszembe jutott, hogy a gitárom a suli alagsorában hagytam, így gyors elszaladtam érte. Pont kicsengettek az utolsó óráról, mikor felértem az alagsorból.Nem baj, így legalább nem szúrt ki senki, hogy lógok. Elvegyültem a tömegben ,már amennyire nekem sikerülhet. Épp a kapu felé tartottam ,mikor észrevettem Reinat, Rosat, Alexyt és Nathanielt, akik épp búcsúzkodtak egymástól. Nathaniel olyan arccal nézte Reinat, mint aki mindjárt szerelmet vall neki. Chö mit hisz ez a kis mitugrász, hogy bejöhet egy ilyen csajnak? Kétlem. Reina valami cetlit nyomott Rosa kezébe ,és elindult. Mikor látótávolságon kívül voltak a haverjai ,utána mentem. Még jó, hogy arra lakom én is. Lazán sétáltam után, ahogy láttam ő se siet. Az embereket tanulmányozta. Pont ahogy ma reggel is. Ki ez a csaj, valami pszihó doki? Elmosolyodtam és eszembe jutott a reggel.

*Visszaemlékezés*

"-Mi a francnak kell iskolába járnom. "-ezen gondolkoztam reggel ,miközben az egyik haveromhoz tartottam. 2 hétig apámnál voltam nyaralni a nővéremmel együtt, mondván töltsünk együtt egy kis időt. Jó duma.Apám külön lakik tőlünk, elváltak anyámmal. Anyám se sokat van otthon, folyton utazik és dolgozik. Így inkább a nővéremmel élek együtt, aki csak 1 évvel idősebb nálam, ő már 18 éves. Végzős. Ráérős léptekkel haladtam haverom háza felé, mikor kiszúrtam egy velem szemben jövő lányt.Hosszú szőke haja volt, ami kb a derekáig ért.Végig néztem rajta ,baromi jó alakja volt. A ruha ami rajta volt, az csak dobott az összhatáson.Nadrágja, ami szinte egy falatnyi anyag volt kiabált, hogy "vegyél le". Ilyen csajok minden nap jönnek velem szembe az utcán, sőt még az ágyamba is ,de látszott a csajon,hogy nem az a fajta aki könnyen adja magát. Ahogy néztem észrevettem, hogy ő is engem néz.Mikor mellé értem, belenéztem a szemébe és rámosolyogtam.Egyáltalán nem pirult el ,ment tovább. Ilyen sem volt még. Hátra néztem. Láttam, hogy megáll .Gondoltam, hogy visszafordul. Pont egy vastag lámpa oszlopnál álltam meg ,így elbújtam mögé. Kipillantottam ,és tényleg megfordult, de ahogy nem látott csak megcsóválta a fejét, és tovább ment. Iskola táska volt rajta, és a gimi felé vette az irányt. Tehát akkor odajár ahová én. Na majd akkor találkozunk béby. Fogtam magam,és tovább mentem.Már láttam haverom, a házuk előtt várt engem.
-Csá Nick.- köszöntem neki és leöklöztünk
-Szevasz Tesó.-köszönt ő is.-Na milyen volt apádék.-kérdezte.
-Szar, unalmas, idegesítő. Ennyi elég? -válaszoltam, közben megindultam az iskola felé. Nicholassal még a nyár elején barátkoztam össze egy buliba. Azóta jó haverok lettünk. Állítólag van egy ikerhúga akit sosem láttam még, félti tőlünk haverjaitól .Biztos valami jó csaj lehet, ha hét lakat alatt őrzi.
-Még jó csajok sem voltak? -zökkentet ki gondolataimból.
-Azok voltak. de egyik sem volt több kalandnál. Mind a pénzre hajtott, mint általában az összes. -vontam vállat.
-Ó a nagy Castiel kapcsolatra vágyik vagy mi? -Kérdezte röhögve
-Úgy ismersz te engem?- nevettem fel
-Nem. Ezért is kérdeztem. Úgy hangzott az előbbi mondatot ,mintha csak egy olyan csajt keresnél, aki téged akar nem a pénzed. -mondta
-Tudod jól ,az életem a nők! -nevettem fel.-nem kell nekem kapcsolat.
Nick csak nevetett rajtam. Hát kösz haver. Időközben beértünk a gimibe ,már 10 perce becsengettek. Elköszöntem Nicktől, és a termem felé vettem az irányt. Ráérősen sétáltam a terem elé. Bekopogtam és benyitottam. A tanár egyből nekem esett, hogy miért késtem.Rávágtam egy lazán elaludtamat,és indultam a helyemre.Ekkor megpillantottam,Rosa mellett a reggeli a lányt akivel találkoztam. Megint nézett, így mikor mellé értem megint rámosolyogtam .Ennek a csajok sose tudnak ellen állni. De valahogy semmit nem olvastam le a tekintetéből. Ilyen nincs. Leültem Lys mellé, és folytatódott az óra. Egyszer sem nézett rám. Én többször is, hátha találkozik a tekintetünk, és tudom tovább csábítani, de nem így lett.Nem baj bogaram most ,hogy tudom osztálytársak vagyunk könnyebb a helyzet. Mikor kicsengettek szinte kifutottak Rosaval a teremből. Nők.Én Lysanderel az udvarra mentem Nickhez meg a többi haverhoz . Már egy ideje dumáltunk amikor látom, hogy Nick int valakinek ,hogy jöjjön oda. Odanézek és látom, hogy annak a csajnak int akivel találkoztam.- Talán a csaja? - kérdeztem magamtól. Rosaval megindultak felénk. Nick eléjük ment, még beszélgettek egy kicsit.
-Ez a csaj Reina ,nagyon jó kis bige. -jegyezte meg Lysander nekem.
Szóval Reinanak hívják.
-Na mi van Lys csak nem tetszik? -kérdeztem mint akit nem érdekel a csaj.
-Szép csaj, de nekem túl nagy falatok az ilyen csajok.-mondta mikor Nick átkarolt Reinat és felénk fordultak.
Hé fiúk !-szólt nekünk . -Ő itt a húgom Reina. Jól nézzétek meg, mert ő az aki tabu a számotokra. -mondta komoly hangnemben.
Szóval ő az bizonyos hugi ,akit félt tőlünk. Odamentem azért, és egy kicsit szurkálódtam Nickel. Egyszer csak Reina kikelt magából ,és leordította Nicket. Na nem semmi a kis csaj. Felvágták a nyelvet. Miután befejezte fogta Rosat és elviharzott.

*Visszaemlékezés vége*

Lassan közelítettem Reina felé,de még nem szólítottam meg. Gyönyörködtem még egy kicsit a hátsójában .Hmm jó kerek.

*Reina szemszög*

Lassan ballagtam hazafelé. Közben már megint a rohanó embereket figyeltem. Itt soha se pihen senki? Ahogy haladtam, valaki megszólalt a hátam mögött.
-Szia Reina. -mondta
Megfordultam és Castiel volt az.
-Szia. -mondtam unottan.Megfordultam és indultam tovább. Valahogy a Nickel való kiabálásom után lehangolt lettem.Nem nagyon szoktam vele kiabálni. De most előhozta belőlem.
-Mi ez a rossz kedv? -kérdezte
-Semmi ,csak elfáradtam.Nehéz órák voltak ma. De tudnád te is ,ha bejöttél volna a többire. -vetettem oda neki
-Nem volt kedvem.
 Ez aztán magyarázat volt.De én nem is kérhetem számon ,ki lennék én ,még csak ma ismertem meg. Csendben haladtunk tovább. A csend szinte bántotta már a fülem.Láttam, hogy gitár lóg a vállán, inkább megszólaltam.
-Látom van gitárod.Zenész lélek vagy? -
-Mondhatjuk. Játszom egy bandában is. -felelte
Na ez aztán bő válasz volt.Én is szeretem a zenét, mindegy milyen műfaj, hangszeren viszont játszani nem tudok, énekelni meg max a zuhany alatt. Inkább nem kérdezek többet. Ő sem kérdezett, csak sétált mellettem. Ahogy pár házra jártunk tőlünk, megállt és rám nézett.
-Én itt lakom- mutatott egy fehér, elég modern hasonló felépítésű házra mint a miénk.Nem is lakunk messze egymástól.
-A tesóm barátja vagy, szinte szomszédok vagyunk, mégis ma találkoztam veled először. Hogy is van ez?? -kérdeztem tőle de most már muszáj volt mosolyognom .
-Azért ,mert a tesód hét lakat alatt őriz téged .Félti a húgicáját .- jelentette ki mosolyogva
-Nem tudom minek félt ,nem vagyok már gyerek. De mindegy. Akkor én nem is tartalak fel. Megyek.- mondtam és indulni készültem
-Nem tartasz fel. De még úgyis találkozunk ma.szia.-intet és elindult befelé a házba
Találkozunk még ma? Csak nem jön hozzánk vagy mi?Nick eddig nem nagyon hívta haza a haverjait hozzánk. Lehet miattam van. Biztos hatot a kiabálásom, és rájött nem kell a haverjaitól félteni. Gyors léptekkel immár hazasiettem.
Nick már otthon volt épp a nappaliban tévézett. Na most jöjjön aminek jönnie kell.
-Szia Nick- köszöntem halkan és ránéztem
-Szia. -mondta folytatva a tévé nyomkodását.Leültem mellé.
-Ne csináld ezt kérlek. Tudod, hogy nem úgy értettem.Ne haragudj. -mondtam neki. Már a sírás kerülgetett ,ahogy ránéztem arra a rideg tekintetére. Nem szerettem vele veszekedni ,hisz nekem már csak ő maradt. Felém fordult és átölelt.
-Nem haragszom Reina. De tudod, hogy megakarlak védeni, mindentől és mindenkitől,hogy ne kelljen többet szenvedned.Nem akarom, hogy egy fiú miatt vagy akármi más miatt sírj. Ezért is mondtam, amit mondtam a suliban. De miután leordítottál ,rá kellett jönnöm, hogy nem tudlak megvédeni mindentől. Főleg a fiúktól nem. Nem vagy már kislány, és tudom, hogy tudod mit csinálsz akármiről legyen szó. De enged hogyha olyan van megvédjelek oké? -fejezte be a monológját, és beleültetett az ölébe. Fejem a vállára tettem , ő pedig átölelte a derekam.
-Köszönöm, hogy megértesz engem is ,és rájöttél, hogy nem vagyok már kislány. És igen ,el is várom hogy megvédj ha olyan helyzet adódik.- mondtam- Szóval ezért jönnek mostantól a haverjaid ide is? Mert rájöttél nem kell féltened?- kérdeztem
-Ezt te honnan tudod?
-Castieltől. Útközben találkoztam vele és ő mondta, hogy még délután találkozunk. -mondtam és kiszálltam gyorsan az öléből leültem mellé. - De csak akkor jöhetnek ha nem szeditek szét a házat, és engem nyugton hagytok. Oké? -
-Jól van húgi. Megegyeztünk. ..- mondta mosolyogva
-Na akkor én megyek, eszek valamit nemsokára jön Rosa ,és megyünk vásárolni. Ja és kellene a kocsi Niiiicccckkkkkkk. -az utolsó szónál kérlelően néztem rá.
-Viheted,úgysem megyünk sehova itthon leszünk. -
Mivel már 2 óra elmúlt ,az éhség már nagy úr volt a gyomromban. Készítettem egy kis rántottát .A főző tudományom, hogy is mondjam átlagos.Mikor végeztem, felvittem a cuccom a szobámba .Hallottam, hogy csengettnek. Leszaladtam és ajtót nyitottam volna ,ha Nick nem tette volna már meg.Kedélyesen nyomta a szöveget Rosanak.
-Szia csajszi- nyomtam puszit az arcára
-Szia béby. Nagyon szép házatok van - ölelt át közben
-Köszi.De gyere Rosa ,menjünk fel a szobámba.-fogtam meg a kezét ,és otthagytuk Nicket.
Felmentünk a szobámba ,beszélgettünk még egy kicsit .Elmeséltem neki a haza utamat Castiellel. Nem nagyon tudott mit reagálni rá, hisz nem is történt semmi.Elmentünk a plázába ,és szinte minden boltba be mentünk. Nagyon jól éreztem magam Rosaval ,még jobban megismerhettem.Pláza után hazavittem Rosat is. Mire haza érkeztem én is ,már majdnem 7 óra volt észre se vettük, hogy eltelt az idő. Leparkoltam a kocsival, és a körülbelül 20 szatyornyi ruhával indultam meg a ház felé. Lassan bevánszorogtam a házba, a nappaliban Nick és két haverja ült. Egyik Cast volt, de a másikat még nem láttam.
-Szia Húgi- szólalt még Nick
-Szia Reina- szólt Castiel is

A másik fiú csak nézet és mosolygott. Szép fekete haja volt ,hasonló hosszúságú és stílusú mint Castielnek. Szeme fekete volt, és gyönyörű. Vonásai tökéletesek voltak.Ruházata vagány stílusú. odajött és bemutatkozott.
-Szia Leigh vagyok -mondta miközben nyújtotta a kezét
-Reina. - és megfogtam a kezét. Olyan puha volt és selymes a keze, hogy már az érintésétől hevesen vert a szívem.Ő csak mosolygott rám, elengedte a kezem és visszaült Nick mellé.
Gyorsan összeszedtem a gondolataim, és felmentem a szobámba.Elraktam a cuccokat amiket vettem. Éhes voltam már ,így lementem körülnézni a konyhába.
A nappaliba nem voltak már ott a fiúk, úgy voltam vele biztos elmentek.
-Mit együnk?- kérdeztem hangosan magamtól a hűtőbe bújva.
-Ahogy elnézlek hátulról, nekem lenne egy két ötletem.-szólalt meg a hátam mögött Castiel.
Becsaptam a hűtő ajtót, ránéztem arra a perverzen vigyorgó fejére.
-Lenne ötleted mi? -
- El sem tudod hinni mennyi ötletem lenne-mondta vigyorogva ,és jött közelebb hozzám, a hűtőnek tolt ,két kezével támaszkodott a hűtő ajtónak .Teljesen be szorított,nem tudtam menekülni. De minek is? Játszunk akkor egy kicsit.
Elmosolyodtam és bele néztem a szemébe. Azok a szemek szinte megigéztek. De erős maradtam.Tudtam mire megy ki ez az egész. Finoman rá helyeztem a kezem a mellkasára.
-Gondolom milyen ötleteid lennénk.Bevallom csalogató a gondolat. -mondtam neki ,miközben egymás szemébe néztünk. Szinte felfalt a szemeivel.
-Akkor miért nem valósítjuk meg az ötleteimet. -mondta, miközben végig simította a karom ,és lassan lehajolt hozzám. Még mielőtt megcsókolt volna megállítottam.
-Azokat az ötleteidet nem velem fogod megvalósítani Castiel. Nehogy azt hidd, hogy olyan vagyok mint a többi kis cafka, akivel dolgod volt.Engem nem veszel le a lábamról egy mosollyal, vagy simogatással. Úgy látszik rosszul ismertél meg. -
Elengedett és csak nézet rám értetlenül.Elálltam előle, és elindultam a szobám felé.
-Reina- szólt és vissza fordultam. Szemében egy kis dühöt láttam. Nem igen szokták visszautasítani.
-Mit szeretnél? Azt hitted az ágyadba ugrok egy mosolytól? Hát tévedtél.Ti férfiak azt hiszitek, hogy mindent megengedhettek magatoknak és mindenkit megkaphattok, hogy az egész világ körülöttetek forog.Hát nehogy azt hidd. Akármikor összetöröm, kifacsarom a szívetek. Sosem leszek a céltáblátok. -azzal megfordultam ,és felmentem a szobámba .Elterültem az ágyamon.
Mit képzelt magáról? Azt hitte egy kis bájjal le tud venni a lábamról? Természetesen le is vett. De nem mutathattam ki.Nem vagyok egy cafka, aki egyből ugrik. Szóval ez az igazi Castiel, aki csak bolondítja a csajokat, és azt hiszi egy szóra ugranak. Bármennyire is tetszik nekem ez a fiú, én nem leszek egy a sok lány közül.Ezt benézted apukám. Nem tudtam másra gondolni csak erre, hogy egy nap után meg akart fektetni.Jól mondják ,ne ítélj első látásra. Ezt jó értelemben szokták mondani ,de most az ellenkezője történt. Elsőre tetszett a fiú, de gyorsan ki is mutatta a foga fehérjét, hogy milyen is valójában. Csak néztem a plafont és ezen gondolkoztam, közben pedig elaludtam, ahogy voltam,ruhástól mindenestől.

Az a bizonyos második nap part1

*Sziasztok .Most extra hosszú résszel jöttem,és ez is két részből fog állni.Sietek gyorsan megírni a másik felét is .Most elég sok időm van így lehet ,hogy holnap már tudom hozni.Arra kérlek titeket ,hogy írjatok valami megjegyzést ,hogy tetszik e egyáltalán a történet.Ne törjem feleslegesen magam.Köszönöm és akkor nem is húzom tovább .Itt az új rész.*





Másnap szinte rekord gyorsasággal keltem ki az ágyból az ébresztőm csörgése után. Nagyon vidám voltam ,éreztem ez a nap is nagyon jo lesz.Lezuhanyoztam,és a szekrényem elé álltam. Az a bizonyos kérdés. Mit vegyek fel? Mikor a szekrény tele van ruhákkal. Mivel még mindig tombolt a meleg úgy döntöttem, hogy egy farmer mini nadrágot, egy fehér atlétát a szerelésemhez illő farmer mellényel veszek fel.Tökéletes. Felvettem még hozzá fehér szandálom.Felvettem a táskám és elindultam. Amikor kiléptem a szobám ajtaján pont akkor lépet ki Nick is az övén.
-Szia Húgi- köszönt mosolyogva
-Szia- mosolyogtam
Lementünk a konyhába és megreggeliztünk. Agatha ma is korán elment dolgozni. Már a pénzem vettem el a pultról mikor Nick megszólalt.
-Nem baj ha ma nem megyünk együtt ? Egy haverom most jött vissza a városba és együtt megyünk suliba. -mondta a szemembe nézve
-Dehogy is majd akkor a suliba találkozunk. -mondtam neki és egy puszit nyomtam az arcára és elindultam.
Nagyon meleg van már kora reggel nem hiszem el.Mi ez az időjárás? Ha az ősz ilyen milyen lesz a nyár? Gondolkoztam miközben kiléptem a kapun.Lassan haladtam, volt még fél órám nyolcig. Néztem a rohanó embereket. Mindenki rohant gondolom dolgozni,iskolába vagy épp máshová. Ahogy néztem az embereket megpillantottam egy velem szembe jövő fiút. A szemem nem tudtam róla levenni. Vörös haja volt, a szeme színét nem láttam ,messze járt még tőlem. De én egyből kiszúrtam a tömegből.Laza járása volt, biztos valami nagy menő lehet. Az öltözködése alapján rockernek mondanám.Nem nagyon rajongok a rockerekért de ő valahogy más volt.Lassan egymás közelébe értünk .Akkor a fiú is rám nézett. Lehet észrevette, hogy őt bámulom? Mondjuk elég feltűnően néztem. Mikor elhaladtunk egymás mellett ő rám nézett, én meg rá.Elmosolyodott

és továbbment. Mos tmár láttam azokat a csodálatos szemeket. Szürke!!De nem egyszerűen szürke hanem az az igéző szürke ,amitől az ember egyből elolvad. Azon kaptam magam, hogy megálltam és hátra néztem ,de a fiút már nem láttam. Kicsit elszomorodtam megráztam fejem és tovább indultam. A suli kapujában már Rosa és Alexy várt. Amint megláttak Rosa egyből hozzám szaladt megölelt és megpuszilgatott. Na ez azért furcsa .Egy nap után úgy viselkedünk mint akik ezer éve ismerik egymást.Alexy is odajött és megölelgetett. Még volt 15 perc csengőig így leültünk az udvaron egy padra és vártuk a többieket.
-Te Alexy!-szóltam a mellettem lévő kék hajú fiúnak- Armint amúgy hol hagytad? -folytattam
-Bent kockul már a teremben. Az istenért nem lehetne kivenni a kezéből azt a játékot. -mondta nevetve
-Igen Armin nagy játék függő. -szólt hozzá Rosa is.
-Én nem rajongok az ilyen játékokért, valahogy nem köt le. Ha nem sikerül végigvinni egy pályát inkább a falhoz csapom a játékot. -mondtam nevetve.
-Milyen kis agresszív vagy porcelán cica- szólalt meg Alexy és elkezdte bögdösni a hasam. Amitől felnevettem.
-Porcelán cica? Az milyen becenév? -kérdeztem
-Szép!-jelentette ki.-Olyan kis cuki vagy mint egy cica, és olyan kis törékenynek tűnsz mint a porcelán. Így együtt porcelán cica. -mondta már a végét röhögve
-Na jó de csak te hívhatsz így oké? -mondtam hamis sértődöttséggel, de a végén elnevettem magam.Nem lepődtem meg Alexyn és nem is vettem nyomulásnak, tegnap elmondta nekem, hogy meleg. Így tudtam ,hogy csak barátilag csinálja. Lassan megérkezett Kim és Viola is, együtt indultunk be a terembe.Mindenki elfoglalta a helyét.
- Reina.-szólalt meg Rosa- Nem láttad Lysandert? Az udvaron sem láttam meg a terembe sincs. -súgta oda nekem.
-Nem figyeltem .- válaszoltam
-Hmmm remélem azért jön. -mondta sóhajtozva
-Jönnie kell, mert ma beszélgetni fogsz vele.
-Mit fogok csinálni? -
-Jól hallottad. Ez a tervem amit tegnap mondtam.És amúgy mennyire tetszik?
-Nagyon. De ő észre sem vesz. Szerelmes a jegyzetfüzetébe.Ha meg szóba is áll lányokkal nem olyan kislányokkal mint én.
-Ne butáskodj.Nem vagy kislány. Egy gyönyörű 16 éves lány ül mellettem. Nyomodba sem ér egy lány se az osztályból . -mondtam biztatóan. Rosa tényleg gyönyörű lány volt.Nem öltözött se kirívóan, se visszafogottan. Pont úgy volt tökéletes ahogy volt.
-Köszi. Te tényleg jó barát vagy. -Ölelt meg.
Ebben a pillanatban lépet be az osztályterembe az imént említett személy. Ő mellettünk a középső sor utolsó padjába ült az ajtó felőli oldalon.
-Na látod mondtam, hogy jön. -súgtam Rosanak
Ő csak csillogó szemekkel nézte ahogy a padjához ér. Lysander ránk nézet és elmosolyodott.
-Jó napot hölgyeim. -köszönt udvariasan
Rosa azt se tudta mit csináljon. Szerintem még levegőt sem vett.
-Szia Lysander. -köszöntem én is neki.
-Nocsak az új lány már tudja a nevem is?-mosolygott- De én nem tudom a tied!- lépet a padunkhoz.
-Pedig tegnap te is itt voltál mikor az ofő kérdezte a nevem nem? -kérdeztem mosolyogva én is
-Igen itt voltam de azóta el is felejtettem. Sajna én ilyen vagyok .-mondta kicsit bűn bánó szemekkel
Felálltam és ránéztem.
-Akkor Lysander Szia. A nevem Reina Clair- és nyújtottam a kezem neki. Ő csak megfogta a kezem és megcsókolta. Éreztem, hogy elpirulok. Sose csókoltak még kezet nekem.
-Örülök a találkozásnak Reina. Remélem jó barátságban leszünk. -mondta miközben elengedte a kezem. -Aki Rosa barátja az csak jó ember lehet- folytatta és kacsintott Rosara ,aki olyan vörös lett mint a paradicsom.
-Remélem én is, hogy jóban leszünk. -mosolyogtam rá és visszaültünk a helyünkre.
-Mi a fene volt ezzzzz?- kérdezte Rosa az ájulás szélén állva.
-Mire gondolsz? -kérdeztem a hülyét játszva.
-Az osztályból senkihez nem ment még oda bemutatkozni . Pláne nem kezet is csókolni -szinte alig tudott nyugton maradni miközben mondta. -És hogy aki az én barátom az csak jó ember lehet? Úristen annyira jó fej volt. -hüledezett
Válaszolni nem tudtam mert becsengettek és jött az irodalom tanár. Már vagy 10 perce nyomta a szöveget a tanárnő, mikor kopogtak és nyílt az ajtó. Nem nagyon törődtem vele ,mert Rosa próbáltam visszarángatni a földre. Csak fülelni tudtam.
-Castiel. Gondolhattam volna, hogy késik. A tegnapot megértem le van igazolva, de ma miért is késet? -kérdezte mérgesen a tanárnő
-Elaludtam- ennyi volt a válasza .De ekkor már én is arra fordítottam a fejem.Valahogy a hangja érdekessé tette a szituációt. Kíváncsi voltam ki az.Amikor ránéztem azt hittem kiesek a padból. A reggeli fiú volt az.
Akaratlanul is megszorítottam Rosa karját. Aki értetlenkedve nézett rám.
-Mivel még csak a második nap van ,ezért nem kap megrovást.Üljön le. Most azonnal! -az utolsó mondatot szinte már kiabálta.
Elindult felénk. Ahogy jött közelebb én úgy szorítottam jobban Rosa karját. Szegénynek biztos fájt már mert felszisszent. Ahogy közeledte felénk próbáltam pókerarcot vágni.Amikor elénk ért ,rám nézett és megint elmosolyodott. Utána leült mellénk Lysanderhez. Rá néztem Rosara aki egy" mi a franc ütött beléd" fejet vágott. Csak annyit mondtam neki, hogy szünetben megbeszéljük. Ahogy kicsengettek szinte kilőttünk Rosaval, és az udvarra siettünk.Leültünk egy padra és elmeséltem neki mindent.
-Hát igen ,Castiel mindig ilyen reakciót vált ki a lányokból.-mondta sóhajtozva
-Azt észrevettem, hogy ilyen nagy menő lehet- mondtam én is sóhajtozva
-Nagyon furcsa egy fiú,az osztályból is csak Lysanderrel beszél senki mással. Hallottam róla egy két pletykát, hogy imád csajozni,hogy minden nap más van neki meg ilyenek. -Sorolta
-Kinézete alapján én is gondoltam, hogy ilyen lehet.- sóhajtottam újból és megláttam, hogy Castiel az iskola kapujában beszélget más fiúkkal. Ahogy figyeltem őket, valaki integetett nekem abból a tömegből ahol Castiel állt. Nick volt az. Intett ,hogy menjek oda. Ránéztem Rosara mert ő is látta, hogy intenek nekem.Felálltam és húztam Rosat is magammal.
-Ki az a fiú? -kérdezte
-Az én drága bátyám aki tegnap elhagyott. Emlékszel? -
-Ohhh Reina. Dögös pasi. -Kuncogott
-Tudom- mosolyogtam rá.
Nick kijött a haverjai közül és odajött hozzánk. Az összes haverja ránk nézet. Castiel és Lysander is. Most vettem észre Lyst is, hogy itt van.
-Sziasztok csajok! -Köszönt Nick miközben beletúrt szőke hajába.
Rosa ismét elfelejtett levegőt venni.
-Mit szeretnél Nick? -kérdeztem és mellkasom előtt összefontam a karjaim.
-Csak beakartalak mutatni a haverjaimnak. De először te is bemutathatnál a barátnődnek. -mondta miközben Rosat méregette.
-A neve Rosa és az osztálytársam és egyben barátnőm.
-Szia Rosa örülök, hogy megismerhetlek. -mondta és rá kacsintott az én drága barátnőmre.
-Nick ne a barátnőimen gyakorold a csáb erőd.-néztem rá mert Rosa már megint az ájulás szélén állt.
-Jól van Na !-elmosolyodott és megfordult közben maga mellé húzott és átkarolt. -Hé fiúk !-szólt a haverjainak. Persze mind idefigyelt egyből. -Ő itt a húgom Reina. Jól nézzétek meg mert ő az aki tabu a számotokra. -mondta komoly hangnemben. Én csak' mi a francokat beszélsz" fejjel néztem rá, de ő nem foglalkozott vele.A barátai közül volt aki "óó-zot"volt aki azt mondta" de kár" .Egyedül Castiel és Lysander mosolygott úgy mint akik letojják mit mond a bátyám. Sőt Castiel még oda is jött hozzánk.
-És akkor mit csináljak ha egy osztályba járunk? Barátkozni csak szabad vele nem?-kérdezte egy olyan mosoly kíséretében amiről nem tudtam eldönteni, hogy perverz vagy sunyi .
-Lehet csak ésszel Cast. Ismerlek milyen vagy ha egy jó nő van a társaságodban. A hugomat pedig annak tartom. Ha másról lenne szó nem érdekelne,de ő a húgom. -mondta olyan hangnemben Castielnek, hogy azt hittem menten leüti.
-Nyugi haver. Nem csinálok semmit a húgoddal mert még a végén megölnél.-tette hozzá olyan nyugodtsággal, hogy Nick el is hitte.
De álljunk csak meg.Én meg szó nélkül tűröm,hogy Nick szinte eltiltja tőlem a pasikat. Na azt már nem.  Kibújtam az öleléséből és ránéztem .
-Mi a franc közöd van, hozzá Nick, hogy én kivel kavarok? Nem vagyok a tulajdonod ,hogy megtiltsd ki kezdhet ki velem és ki nem. Érted? -az utolsó mondatot már kiabáltam ,amire ő csak nézet rám
mint aki nem látott még embert.Annyira mérges lettem, hogy fogtam Rosat és otthagytam őket. Hallottam még, hogy a haverjai nevetnek és mondják neki, hogy"- nem semmi húgod van".Ő meg csak kiabál, hogy fogják be.Ezért még otthon kapni fogok tőle, de nem érdekelt. A többi óra nagyon lassan telt le.Castiel nem jött be több órára viszont Lysander igen,aki kitartóan vigyorgott akárhányszor ránéztem. Azt hittem sose csengettnek ki.A suliból kifelé megbeszéltük Rosaval, hogy délután átjön és elmegyünk valamerre ,mutat pár jó helyet.A kapuba elköszöntem Alexytől, Nathanieltől és Rosatól. Leírtam gyorsan Rosanak a címem és elindultam hazafele.